Estem tejbepapit, vagyis mákosgubát. Ennek is töfféle módja van, pl. előtte megszárítani a kiflit sütőben, vagy akkor sütni még rajta egyet, mikor leöntöttük tejjel, vagy mindenféle szárítás nélkül csak leöntöm a kiflit tejjel, és arra a mák. A tegnapi fonott kaláccsal isteni finom! Ha fordítva csinálom, hogy a tejbe aprítom a kiflit, akkor olyan, mint ahogy nagyapám ette reggelire. Neki voltak fogai, mégis ez volt a reggelije. A mamának nem voltak, ő mindent apróra vágott, és csócsálta. Most már nem félek az öregségtől, tudom, hogy a fogatlan nyugdíjasok is tudnak mit enni. Csak azt meg kellene érni, ahhoz meg kellene találni a strepsilst. Annélkül ki tudja mi lesz? Mondom is a páromnak, drága özvegyem.
Na de semmi ok az elkeseredésre, akkor is jut ide napi 3-4 bejegyzés, mert előre dolgoztam, s nem maradtok nélkülem szabadság alatt sem. Sőt, ha itthon vagyok, mint most, nem bírom megállni, hogy írjak. A torkomról kérdeztetek: hát, úgy ahogy. Levegőt még kapok, de...
Na és a powerpontokróol, azt csak tegnapi morcosságomban mondtam, hogy ne küldjetek, szeretem az igényes, tartalmas gondolatokat, de ha csillog villog rajta a glazúr, vagyis a giccs, akkor kíméljetek. Megnéztem, tetszett. :) És kössz a képeslapokat is. Meg az összes energiát is.
Jaj, mondanám még, de letelt a blogidőm, jön Szaffi a gépre, hogy ma megint megleptem egy régi ismerőst, mikor elárultam neki, hogy már itt maradok Finnországban, sőt, már meg is házasodtam, és... Hát igen.
*) Minden kollektív, csoport-tudatból származó ötlet vetületet, tükörképet hoz létre az asztrális területen. Mindez valóság, ugyanakkor rendkívül veszélyes valóság. Mert ezen a beszennyezett és szerencsétlenül járt területen lakoznak mindazok a szentségtelen erők is, amelyek minden vetülettel visszaélnek, hogy az emberiséget félrevezessék. (forrás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése