Birka iskola

Pocsék idő van, megjöttek a felhők, mert tegnap nem láttam egyetlen hulló csillagot se, hogy jobb időt kívánhassak mára. Reggel esett, most is esik, nincs is kedvem kerékpárral menni dolgozni, nincs is kedvem menni dolgozni egyáltalán, de hát majd lassan kell. Olyan helyen nem jó dolgozni, ahol nem jó dolgozni, bár a szabadság után lett volna motivációm csinálni ezt azt, CSA-t, LL-t, process improvementet, de a még uborkaszezont játszó kollegáim elvették a kedvem, és most azon gondolkozom felmondok, és beiratkozok egy sima villanyszerelő iskolába, ami 8 hónap, utána saját magam szakállára dolgozhatok, amennyit csak akarok. Ha akarok sokat, ha akarok, ilyen fos napokon fel sem kellene kelnem, és minél kevesebbet mennék dolgozni, annál többet kérhetnék el egy-egy munkáért, és ha már be sem járnék, csak dőlne a pénz.

Egyszer volt egy nagy csoda
neve: birka iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
az kapott dícséretet.
Ki oda se ballagott,
még jutalmat is kapott.
Így hát egy se ment oda,
meg is szűnt az iskola.
(Weöres)

Bár megszűnne a munkahely is...