Kenyér és só

Vendégünk jött ma, és meglepetés (yllätys yllätys) kenyeret hozott, barnát, lyukasat, és sót. Az előző házszentelő kenyér még el sem fogyott, és a só is pont ugyanolyan, kis malom, nagyszemű só, amit mindig is szerettem volna. Ha minden vendég ilyet hoz, évekig nem fogyunk ki belőle. Kenyérre se kell költeni, jöhet akár munkanélküliség. Majd ha elfogy, csinálunk házavatót. Ezen a (vagy ahogy a finn mondja: a következő) hétvégén nem lehet, mert mi megyünk oda, ahol balkonavatón megismerkedtünk, most azt hiszem a balkon téliesítése az alkalom, na meg a házipálinka. Legutóbb még házasulatlanul voltunk ott, most gyerekkel megyünk.