Harmadik napja eszem, jobbanmondva iszom a fogyasztó italport, eszem is, mert reggeli és vacsora helyett ez van, no kaja, csak gyümölcs, de az is csak tízóraira meg uzsonára. Még szerencse, hogy ebédre ehetek bármit. A két nap alatt lement hirtelen 1 kiló, hurrá, újra 100 alatt, ilyen legutóbb két hónapja volt, mikor annyira stresszeltem egészségen meg munkán meg anyagiakon. Szóval hat a szer, de... megfoszt az evés örömétől. Nekem az evés mindig is fontos volt, étkezés, mikor jobbnál jobb dolgokkal megtöltöttem a hasam. Jó a szemnek, a szájnak, a hasnak, és a léleknek. Most ez az aktus le lett fokozva táplálkozássá: bekeverem és megiszom a pépet. Sem a szemnek, sem a szájnak, sem a hasnak nem okoz örömet, mérges vagyok miatta. Még az a szertartás sem dob fel, hogy beveszem a vitamint, a rostot, bekeverem a két kanál port meg a 3 deci tejet, rázom, várok 15 percet, és megiszom, még ha lassan kortyolom, akkor is 1 perc, egy sörrel jobban el tudom húzni az időt mint ezzel a ... Míg iszom az italport, jó kis szalonnás rántottáról, savanyú káposztával álmodom.
A legdühítőbb az, hogy működik. Így nehéz eldobni a francba, mert a skizofrén csiga csak ott van belül: fogyni szeretnék, enni is szeretnék, melyik vágy erősebb? Ha nem csinálom rendesen, nincs fogyás. Ha meg rendesen csinálom, lehet, hogy teljesen leszokok majd a rendes evésről. Van olyan ismerősöm, akinek az evés egyáltalán nem jelent akkora földi gyönyört...
Ha erről az örömforrásról le kell mondanom, vajon milyen másikat találok helyette?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése