iskolarendszerek

Korábban foglalkoztam a témával: szerintem a finn oktatási renszer szar, átlagos diákok vannak, nincs, vagy nem látszik a tehetséggondozás, viszont praktikusabbak a gyerekek mikor kikerülnek. Aki a finn oktatási renszert szeretné bevezetni, annak felhívom a figyelmét arra, hogy a finn iskolák a magyar oktatási rendszert szeretnék átvenni. Csodálják nem csak a zenetanítást (kodály módszer), de a matematikát is, meg a tehetséggondozást.

Egy tanulmány azt hozta ki, hogy a finnek között több a zseni, 7%, míg a magyarok között csak 3%. Ha megnézünk egy normál eloszlást (aka haranggörbe), és meghúzzuk az átlagot, meg attól fel is, le is egy egy vonalat, és ezek távolságát megnézzük, kiderül mennyi a zseni. Ha a zseninek mondott diák Finnországban több, akkor a haranggörbe szélesebb, és ezzel együtt laposabb is (mert az úgy van, matematikai fakt, mert a 100%), ami azt jelenti, hogy az a több zseni az átlagtól kisebb mértékben tér el, mint ott, ahol kevesebb a zseni, magasabb és keskenyebb a görbe. Vagyis a több finn zseni kevésbé ugrik ki a többségből.

Itt Finnországban inkább a kompromisszumképesség, a társadalmi viták, a beszéljük meg, meetingeljünk hangulat van, ha valamiben jobbak, hát ebben, lásd az évek óta tartó társadalmi egyezkedést a Nato tagságot illetően.

"Japán, Finnország és Svédország esetében a tanulók közötti különbségek elsősorban osztályokon belül nyilvánulnak meg, vagyis az iskolák nagyjából azonos esélyt nyújtanak a tudás megszerzésére. Ezzel szemben Magyarországon az iskolák, osztályok közötti különbségek a kifejezettebbek." forrás (régi)

"A közvélemény leginkább a listákkal és helyezésekkel szokott foglalkozni, a PISA-vizsgálatok azonban ennél sokkal fontosabb dolgokra mutatnak rá. Magyarország esetében például ismételten arra, hogy az iskolarendszer erősen szegregál, és inkább növeli az amúgy is meglévő különbségeket. Jelentős különbségek a magyar iskolák között Szövegértés Nagyon jelentősek a különbségek a jó családi és szociokulturális háttérrel rendelkező diákokat „begyűjtő” iskolák és a főként hátrányos helyzetű gyermekek által látogatott iskolák között. " forrás (2007)

Magyar versenyzők eredményei diákolimpiákon

Finnországban nincs olyan szokás, hogy a gyereket elviszik másik iskolába. Mindenki oda jár, ahova tartozik, ezért az iskolák vegyes iskolák. Nincsenek versenyistállók, mint otthon pl a fasori vagy hasonlók, és nincsenek (még) gettó iskolák, ahol a gyengébb diákok lennének túlsúlyban. Azt mondják, a sokszínűség előny, a mozgássérült, külföldi, hátrányos helyzetű ugyanabba az osztályba jár, és ha lemarad, egy második tanár (segítő) foglalkozik vele, ugyanabban a teremben, ahol a többi addig új anyagot vesz.

Kíváncsi vagyok, mi lesz pár év múlva, mert azokon a környékeken, ahol megnőtt a bevándorlók száma, már elkezdődött a gettósodás, és hamarosan lerombolódik itt is a szociális egyenlősdi.