Mézeskrémes

Készül a mézeskrémes, mert ez a kedvenc süteményem, és így télen még jobb, talán a méz miatt. Anyukám gyakran süt, most is fejből mondta a receptet, és szinte percre pontosan ugyanúgy, mint ahogy a szakácskönyv írja. Csak leellenőriztem, de ha eltérés lett volna, anyu receptjét követtem volna.

Begyúrtam a tésztát, érdekes, meleg, jól esik a kéznek, aztán pihent, és talán túl sokat pihentettem, nagyon kemény lett, alig lehetett kinyújtani. Az első lapot duplán akartam sütni, és csak alig lett nagyobb, mint a két következő, persze vastagabb. Beleizzadtam, remélem, megérte az izomláz. Aztán mikor majdnem minden lap kisült, észrevettem, hogy az utolsó lap hólyagosodik, gondoltam kiveszem és megszurkálom, de mit látok: a tészta melegen nagyon könnyen formázható, kivettem hát és így melegen újra kinyújtottam, megy mint a vajas tészta, vagy még annál is jobban.

Szóval, ha nagyon kemény a mézes tészta, és nem sikerül vékonyra nyújtani, érdemes a sütőbe 2-3 percre betenni (félig kinyújtva), és onnan kivéve tovább nyújtani.

Most a lapok hűlnek, addig energiát gyűjtök a krémhez és a csokimázhoz. És írom a receptet, bár nem gasztroblog, meg megtalálható a neten mindenhol, de most ne kelljen tovább lapoznotok, ha mégis.


Mézeskrémes

Tészta: 1 tojás
4 dk vaj
10-15 dkg cukor
2-3 evőkanál méz (ha kemény, akkor 2 púposabb kanál, ha folyós, akkor 3 kanál laposan)
1 mokkás kanál (fél teáskanál) szódabikarbóna
3-5 evőkanál tej
csipet só (ez csak akkor, ha sótlan a vaj)
45 dkg liszt

Krém:
4-5 dl tej
4-5 evőkanál búzadara
10 dkg margarin
10 dkg cukor
vaníliás cukor
meg még lekvár (ribizli, málna, vagy barack)

Csokimáz:
10 dkg étcsokoládé
5 dkg margarin
1 evőkanál étolaj
vagy
9 evőkanál cukor
2 púpos evőkanál kakaópor
1 dl víz

A tésztához valókat a liszt nélkül hőálló tálban összekeverjük, és nagyon alacson lángon (a recept szerint egy másik edényben vizet melegítünk, és abba beleengedve, de nálunk a villanytűzhelyen a 3-as fokozat jó volt, a max 6-os) folyamatosan kevergetve összefőzzük, amíg a teteje habozni kezd. Még melegen belekeverjük a lisztet, és lisztezett deszkán összegyúrjuk. 30 percre félretesszük pihenni, aztán 4 egyforma gombócra osztva nagyon vékonyra kinyújtjuk. Nekem kb 35x40 cm lett, ami jobban sikerült. A lapokat világosra, de keményre sütjük. Anyukám a nagy sütőlapot lefordítja, és annak a tetején süti. Nekem belefért a belsejébe is. Ha nem sikerült jól kinyújtani, akkor 2 perc sütés után kivesszük, melegen könnybben vékonyra nyújtható. Érdemes sütőpapíron sütni, mert könnyebben ki lehet emelni az edényből, és azon nyújtani is lehet, majd vissza a sütőbe. A sütés laponként kb 6-7 percig tart, ne legyen nagyon sötét, mert akkor keserű. A lapokat félre tesszük hűlni. Csontkeményre száradnak, de nem baj, majd a krémtől megpuhulnak.

A krémhez megfőzzük a tejbegrízt, és kikeverjük a margarint a cukorral és a vaníliáscukorral. Mikor a gríz kihűlt, a kettőt összekeverjük. A krém felével megkenjük az első lapot, erre jön a második lap, amit pikáns lekvárral kenünk meg. Jó, ha a lekvár sűrű, de ha nem, a tészta felveszi a nedvességet. Lekvárnak ribizli vagy málna lekvárt írnak, anyukám saját baracklekvárt szokott használni. Nálunk az kincstári és ritka, ezért málna megy bele. A harmadik lapra a maradék krém megy, rá a negyedik lap, amire meg csoki öntetet kell.

A csokiöntethez vízgőz felett (villanytűzhelyen 2-es fokozat) megolvasztjuk a csokoládét, bele keverjük és felolvasztjuk a margarint, és végül kevés étolajat, ettől fényesebb lesz. Cukor nem kell bele (én tettem, mert nagyon keserű volt, olyan 70%-os keserűcsokiból csináltam). Ha nincs otthon étcsoki, akor 9 kanál cukrot, 1 dl vízzel és 2 púpos evőkanál kakaóporral (sima, nem édesített) hólyagosra felfőzünk, ezzel öntjük le a süteményt.

Jó étvágyat! De csak holnap, egy éjszakát állnia kell, hogy puhuljon.