Olvastam a Meggyőzés-ben, hogy pozitív hangulatban könnyebben adakozunk és könnyebben mondunk igent olyan ajánlatokra, amiket máskor símán elutasítanánk.
Az ünnepek előtt Finnair géppel utaztam, és meglepett a nyomulós marketingjük. A gépen árulnak "taxfree" termékeket, jóval drágábban, mint amennyiért azt akár Magyarországon, akár Finnországban be lehet szerezni. Akkor hozakodtak elő a "termékbemutatóval", amikor megetették és megitatták az utasokat. Kávét kínáltak, és felhívták a figyelmet a prospektusra, amit az előttünk levő ülés háttámlájában tárolnak. Mintha valami multilevelmarketing előadáson lettem volna. Persze, mikor tele a has, az ember elégedett, könnyebben dobja ki a felesleges pénzt az ablakon (kajára most úgysem kell). Meg, mivel nincs ott fenn az égben jobb dolga, azokat a fedélzeti magazinokat lapozgatja, mert mondjuk labdázni nem lehet kimenni, és ez még mindig érdekesebb, mint sorba állni pisilni. És akkor jön az akciós ajánlat: rendelje meg most, és a visszaúton az ülésére tesszük az árut.
Milyen jó, hogy gondolnak a visszaútra. A tipikus finn Budapesten az első kocsmában a sárga földig részegedik, hagyja elcsábítani magát az első éjszakai bárba, a következő napokat hasonló állapotban a hotelszobában, vagy kijózanodással tölti, aztán még félig öntudatlanul, üres pénztárcával ül fel a visszamenő gépre. De ha már előre kifizette az árut, nincs mit tenni, lemondani már nem lehet. A legjobb időszak az "igen" kicsikarására az etetés utáni tespedés, mikor az ember feltöltődik, tele van pozitív élménnyel, mert a Finnair még ad meleg ételt.
Csak azt nem tudom, nekem ettől miért lett hideglelésem. Talán azért, mert úgy győzködtek, hogy vegyek itt és most, itt a karácsony, ki sem kell mozdulni, és a helyemre hozzák a cuccost.
Talán az verte ki a biztosítékot, mikor azt mondták, hogy itt a lehetőség a "télapó számlájára" vásárolni. Mintha a télapó számlája öntöltős lenne. Vagy mintha a télapó nevében vett dolgoknál nem kellene nézni az ár/érték arányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése