Újraírtam. A papírzsebkendő gyorsan fogy. A gyerek kezdte azzal, hogy először életében magasabb hőmérsékletet produkált, akkorát, amitől a lázmérő már gyorsabban csipog. Aztán jöttem én, a bal arcom lebénult, a bal szemem, bal halántékom, bal fülem, bal fogam, bal torkom fáj, bal orrom meg bal arcom eldugult. Balszerencse. Azt mondják a kollegák, ilyenkor legjobb a kalapkúra: pálinkát a szervezetbe, sapkát a fejre, és be az ágyba. Fél liter, jó ha mézes. Segít.
Anyukám gőzölni szokott: nagy fazékban vizet forralt, fölé hajoltatott, és pokróccal vagy lepedővel letakart, hogy kis sátorban forró gőzben izzadjunk. Aztán pelenkával bekötötte a fejünk, hogy meg ne fázzunk. Rájöttem, ez volt a mi otthoni szaunánk. A célja ugyanaz mint később a Kalmopyrinnek: izzadni.
Bementem a szaunába. Jó, ha az embernek itthon is van ilyen steril csendes szentélye, ahol kedvére gyilkolhatja a bacilusokat. Itt a nővérek is azt tanácsolják. Aztán be az ágyba.
Na de másnap! A has csikar, ahogy a visszanyelt bacilus fordul át. Pálinka elő, sapka a fejre, és be az ágyba, na ez segít. De az orrduguláson igazán a vietnami balzsam, és a jó öreg gőzölős megoldás enyhített.
Ma reggel (vasárnap) kimarad a bébiúszás.
6 megjegyzés:
... és segített a pálesz?! :)
Nem, de már nem zavart utána.
:D
...és másnap??? :D
Irtam ma rola. Elefántos bejegyzás-
.. de a pálesz kúra másnapja az nem egyszerűen: nem vagyok náthás / náthás vagyok, hanem szétszakad a fejem a másnaposságtól / meg sem kottyant dolog... :P
Na igen! A természetes gyógymód... ;) Nekem is ez szokott segíteni... Fenébe a gyógyszerekkel! :)
Megjegyzés küldése