2010. március 23., kedd

Ma reggel korán keltem, nem akartam visszafeküdni, kimentem síelni. Először bementem az erdőbe, oda kb 15 m magas hegyre fel kell menni, V alakban lépkedve a feléig jutottam, a jeges havon visszacsúsztam. Levettem, és gyalogoltam. Aztán felmásztam jobbra a hegyre, ami kb 20m magas, megembereltem magam, és v-ben, korcsolyázva (hú de béna voltam) és néha párhuzamosan (keresztbe a menetiránnyal) másztam fel, onnan viszont száguldtottam lefelé. Egy dologra nem gondoltam, ha az előre lefektetett vájatban (sinben) csúszok le a hegyről, kegyetlen begyorsulok, sífutásban nincs ekézés, ami lassít, szóval belekapaszkodtam a botokba, legugoltam, mintha betojni készülnék, és száguldottam lefelé, közben minduntalan ekézni akartam. Féltem, és egyben baromira élveztem is, na ez lehet extrém sportok közben, meg póker közben is, a félelem a vesztéstől, a borulástól, haláltól, mellette a száguldás, vagy a nyerés vonzó izgalma. Szóval valami ilyen lehet minden élvezés (de ott mitől is félünk?), meg flow állapot. És csak reméltem, hogy nem ugrik elém egy kivilágítatlan nyúl, vagy rén, vagy banya.

Odafele lejt, vissza - csodák csodája - emelkedik

Sinek a kacsás tónál (ma reggel is ilyen volt)

Mivel olyan jól belejöttem a száguldásba, elmentem a kacsás tóig, ami gyalog 15 perc, sílécen nem kellett kettő se. A párom is addig ment a múltkor. Aztán kacagtam magamban, mert odafele végig lejt az út, csak egyszer kellett a botokkal evezni előre magam, az sem volt vészes. Nade ott: valami irdatlan büdös, a tó rohad, vagy nem tudom mi volt az, meg kacsák se sehol, meg tó se, szóval a kacsás tó most nem olyan vonzó, gyorsan túlszáguldottam azon is. Aztán visszafelé egy darabig tudtam síelni, aztán elkezdett emelkedni, félpályánál szégyenszemre levettem a léceket, szépen megtisztítottam, összegumiztam, és mire az ébresztő csörgött, már itthon is voltam. Aztán egész nap repülni lett volna kedvem, meg galambot fogni, én, első önálló sítúrámon, a kacsás tóig eljutottam.

Éljek! Sokáig!

S a csomók a hónaljamból egyből felszívódtak. Azért a biztonság kedvéért ittam rá Béres cseppeket.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Haho, csak tanacs, de lehet mar rajottel: lehet hoekezni a nyomban is. Kiveszed az egyik labadat es avval. Era