Reggel kifordítva vettem fel a pólóm, ma lazulós napot tartottam, lévén a hét utolsó munkanapja. Nem is vettem észre, csak a kolleganőm, mikor a munkahelyen melegem volt és levettem a pulóverem. Mondom szerencsém lesz, s tartottam egy kis kulturantropológiát, hogy nálunk a kifordított ruha az szerencsét hoz, hacsak nem valaki szándékosan csinálja, úgy, mint a 4 levelű lóhere, vagy a kutyaszar. Eljutottunk odáig, hogy hétfőn locsolunk.
Talán a póló miatt, ma megúsztam egy autó összetörést. Sőt, jobb is volt. Jönnék haza, főnökasszonyom, a 25 éves Léna megint behív a tárgyalóba, megszorítja a kezem, hogy gratulál. Nem mondhatja meg mihez, de megint jó hír. Hurrá.
Csak amikor szembe néztem a tükörrel, döbbentem rá, hogy ez még semmi: újabb anyajegyeket szültem, hála néked kifordított póló, érzem, közel van már a vogon űrhajó. Fela Kuti már feljutott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése