Míg az Eurovízióra vártok, mesélek. Tegnap Helsinki város közlekedési vállalata (régen HKL - Helsinki Közlekedési Lállalat, manapság YTV, amit inkább nem fordítok) reklámozta a fenntartható munkábajárást: gyerünk busszal, kerékpárral dolgozni. A társaságnak van útvonalkeresője már vagy 15 éve, ott nem csak a busz, vonat és villamos járatokra lehet keresni útvonalat (a menetrend itt pontos, megmondja a pontos átszállási időket is), de kerékpáros vagy gyalogos legrövidebb utat is ad. Megkérdeztem, lehet-e követni a vonatok pontos menetrendjét, mert télen rengeteget késtek, erre mutattak valami "kedvenc helyek" menetrendet, de csak a menetrendi adatokat tartalmazta. A jobb Helsinki buszmegállók pedig jelzik, hogy hány perc, míg jön a tuja, mert GPS-sel már követik. Na ez az infó nem elérhető még a neten.
Megkérdeztem a néniket, lehet-e kívánni olyan buszjáratot, amivel hamarabb beérnék (busszal 45-5o perc, kocsival 12, a franc fog várni a szélben és hidegben), erre mondják hogy elvileg lehet, ilyen kedzeményezésre indítanak 2o14-ben a gyár különböző épületeit összekötő járatot. Addig mi van?
Érdekes, hogy a helyszín Espoo városa, ezek a felkészült nénik meg csak Helsinki térképet és menetrendet hoztak magukkal. Megalol.
A másik, amit reklámoztak, a kerékpárok voltak. Jelen volt a nagy finn márka, a Tunturi. A másik márka a Nishiki volt, ami olyan japánosan hangzik. A legolcsóbb kerékpár 6oo eurós városi bringa volt (city bike a politikailag korrekt elnevezése a retro parasztbiciklinek), a következő a sorban egy 11oo eurós, és jöttek a drágábbak. Ennyi pénzből már autót kapni. Magyarországon egy alap kerékpárt megkapni 15o-2oo euróból, a tescoban 1oo-ból is, el sem tudom képzelni otthon mit lehetne kapni 6oo-ért. Rablás, ami ebben az országban folyik. Nem ide tartozik, de megvettük újra a süsszler sókat, mert mobillal besugároztam őket, és elvesztették a potenciájukat, itt azok is 2-3szor drágábbak (11 euro egy kis üvegcse). Nem olcsó a placebóval gyógyulni.
Érdemes itt megjegyezni, hogy a kerékpárszervizek egy alap tavaszi karbantartást (portörlés, lánc és pedál olajozás, pumpálás) akciósan 67 euroért reklámoztak, még az autós olajcsere, kerékcsere és műszaki vizsga sem kerül ennyibe.
A poén az volt, mikor megkérdeztem - mert a kerékpározás valahol a fenntarthatóságról szól, meg a társaság egy finn márka volt - hogy melyik az a kerékpár amelyik Made in Finland, mondta a pasi, hogy nekik nincs egyse. Mindegyiken találtam kínai jeleket az árcédula mögött. Tehát Tunturit ne vegyetek, mert ellenőrizhetetlen helyen, (lehet hogy) olcsó gyerekmunkaerővel csinálják 5o euroért, és eladják ezerért. Az is lehet, hogy ezeket a bringákat is a csepeli gyárban szerelik össze, és csak megszokásból tesznek rá kínai jeleket.
Egy jó hír nekünk: inkább lehet bízni a magyar iparban, mint a finnben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése