Meglepetés

Találjátok ki mi ez! A párom lepett meg vele, amíg postást játszottam, és hazavittem a kölcsönkért kerékpárokat.


Meséltem, hogy megdöglött az n900-asom (jéé, ez is 3 számjegyű, akkor a 3 digites Nokia számozás, amiről a héten számoltam be mégsem annyira új!), kiszakadt az USB csatlakozó, sem tölteni, sem lementeni... Mondom a főnökömnek, mi a helyzet, azt mondja nincs garancia, adjam neki, meghegeszti. Oké. Azt is mondja, rendeljek magamnak valami elegánsat, ami tetszik, addig amíg visszakapom darabokban. Kérdem Android mehet? Erre hozzám vág egy bontatlan csomag másik n900-ast. (Bár ne kérdeztem volna, akkor most lenne egy boldog E7-esem.) A kolléganőmé lett volna, akinek ugyanilyen volt korábbról saját, és azt használja. Lám a környéken mindenki linuxozik, csak én vagyok láma. Egyébként a mentegetésnél egész belejöttem a tar meg gzip használatba, a fájlok két gigára darabolásába, s miután megtaláltam hol van a telefonon a .documents folder, ami láthatatlan, ment a mentés mint a micsoda.

Naszóval van egy vadi új n900-asom, csilivili, s még semmi karcolás, és a teteje is símán nyitódik. Már majdnem bekonfiguráltam rajta a VPN-t is, hogy laptopot se kelljen cipelni, mikor eszembe jutott, hogy ez is ugyanúgy jár mint a régi, ha nem veszek neki zoknit.* S a párom meglepett egy pofás kis telefonvédő tokkal. Míg kihordtam a kerékpárokat (alig fértek el a kombi csomagtartójában), kész lett, pedig kézzel varrta, ami nem látszik rajta. A gyerek meg lenyelt valamit, reméljük nem hal. A piros zsinórt a rajta levő piros nadrág aljából áldozta. Az anyag meg egy régi inge ujja.


Tetszik? Nekem nagyon, senkinek nincs ilyen. Az anyag duplán van, s még bélése is van valami puha vastag anyagból (azt mondja flicc), hogy dobálhassam.

*) Régebben zoknit húztam a telefonjaimra, hogy ne kopjanak, érdekes, nem írtam róla?