Régi könyvek re gyűlölet

A 90 évvel ezelőtt írt Pekka Ervast könyvben olvastam érdekeset. A teozófusok vegetáriánus étrendet követtek, magyarul nem bántottak állatot, nem gyilkoltak, elvileg jámbor emberekké kellett volna válniuk. Mégis voltak közöttük, akik támogatták a világháborút. Azt a következtetést vonja le Ervast, hogy az áttérés a vegetáriánus életmódra nem ölte ki belőlük a gyűlöletet. Azt írja nem érti, hogy támogathatnak háborút, hisz az alap értékeik között szerepel, hogy minden ember egyforma, s minden világnézet egy tőről fakad, most a szó eredeti értelmében (célja, és talán az eredő gondolata is azonos, pl az, hogy a szeretet jobb, mint a gyűlölet). S mindjárt ki is derült, milyen mellékágra terelődött el újabban a gondolkodásom szeretet és gyűlölet kérdésében.

Igen, bújom ezeket a 100 éves könyveket, most pl Ervast H. S. Olcottról írt könyvét (összesen 50 oldal), érezni annak a régi papírnak a jó illatát, látni lehet a papír ereit, és azt, ahogy a nyomdagép a papírba belenyomta a betűket, igazi remekmű, és 100 év után is ugyanolyan jól olvasható. Vajon az elektronikus könyvek, meg ez a blog 100 év mulva milyen illatúak lesznek, s lehet-e majd még elolvasni őket?

Akkor, mikor ez a könyv a könyvtárba került, egy olvasónál egy két könyv lehetett egyszerre a belső borítóra ragasztott szabályzat szerint. Évszám rajta nincs, a könyv 1907-es kiadású. A szabályokból idézek:

1. A könyvtár szolgáltatásait a közönség díjmentesen veheti igénybe az alábbi szabályok szerint.
2. Minden helsinki lakost megillet két kölcsönzőkártya, mellyel a könyveket otthonába kölcsönözheti
a. A községnek adót fizetők és ezek feleségei (!) garancia (letét) nélkül kölcsönözhetnek
b. Másoknak ismert személy kezességét kell beszerezniük, vagy 20 Márka letétet kell fizetniük, ha betöltötték a 16. évet, fiatalabbak 10 Márkát.
3. Minden névre szóló kölcsönzőkártya, melynek érvényességi ideje 3 év, egy könyv kölcsönzésére (hazavitelére) jogosít. Az egyik kártyával a könyvtár raktárából bármely könyv kölcsönözhető, a másik kártyával kizárólag tudományos könyvek.
6. Minden könyv egy hónapra kölcsönözhető
7. Ha a könyvet a lejárati időn túl tartják, a kölcsönző minden nap után 10 penni büntetést köteles fizetni a visszavétel napján, vagy amikor a tartozás eléri az 5 Márkát. Vasárnapok és ünnepnapok is beszámítanak. Figyelmeztetés kiküldésekor a postai díj a kölcsönzőt terheli. Ha a késedelmes könyvért a könyvtári portás kénytelen elmenni, fáradozásáért két Márka illeti
b. Elveszett könyvekért a bolti árat kell megfizetni
f. Nem szabad kölcsönözni olyan családokba/otthonokba, ahol fertőző beteg van
l. A kölcsönző minden esetben felelős a kártyájával kikölcsönzött könyvért
k. Lakcímváltozás haladéktalanul bejelentendő

Magyarországon az olvasónak volt egy tasakja, amit nagy ládákban tartottak. Kölcsönzéskor a könyvből kivették a könyv kártyáját, és beletették az olvasó tasakjába. Innen tudták, kinél milyen könyv van. Ha tudni akarták, melyik könyv kinél van, végig kellett nézni az összes olvasó tasakját. A finneknél úgy néz ki a könyvnek lehetett tasakja, amibe beletették az olvasó kártyáját, így itt azt lehetett tudni azonnal, kinél van egy adott könyv. Valószínű, a magyar rendszer arra volt kiváncsi, kit mi érdekelt, a finnek meg arra, melyik könyv hol van. No komment.