A múlt évben nem voltam tagja a coach alumninak, nem volt otthon pénzem, hogy befizessem a tagdíjat, meg nem is vagyok otthon, hogy otthon kócsoljak. De van egy új weboldal, és aki alumni tag, azt ott listázzák, gondoltam, jól mutat, ha én is ott vagyok, mint egyetlen külföldön élõ magyar coach. Hátha jó lesz még valamire az a diploma, vagy referenciának az a weboldal. Erre beszélek Baracskaival, aki mondja, hogy ez már nem az a coach szövetség, õ és Joli már nem is tagok, s ez szerinte mindent elárul. Egyetemi, fõiskolai képzésben gondolkodik, nem tanácsadó tanfolyamon. Akkor most megint rosszkor rossz helyre?
Baracskai tanított a Müegyetemen az MBA-n, és a BMF-en a coach suliban, a stílusa miatt megosztotta a társaságot, nekem tetszett, mert egyedi, nem csak a gondolatmenete, az egész ember maga, és nem a könyv betûjét tanítja, hanem gondolkodtat. Mint egy tudásfrissítõ coach.
Innen jut eszembe, hogy nyitok egy coach irodát: ha valakinek valami baja van (pl vállalatvezetésbõl kell támogatni), megtalál, és jól halomra keresem magam. Ha ez nem jön össze, akkor életmód és válástúlélõ tanácsokat adok, úgyis annyit jártam pszichologizálni, biztos tudok mondani valami újat. Elsõsorban hipohondereknek. Meg elolvastam azokat a vacak pszicho könyveket, amibõl tudok meríteni... Gyertek hosszú tömött sorban.
2 megjegyzés:
Ajánlom még a Zabhegyezőt olvasásra! :D Eljött az ideje... :D
Tanácsokra most sokan nem fizetnek ki pénzt, mert nincs rá, maguktól viszont nem tudják megoldani a problémáikat, így inkább tudomást sem vesznek róluk.
:)
Megjegyzés küldése