A fa ültetés, ahogy talán azt már fejtegettem, egy elég pozitív dolog, jelzés, hogy hiszek a jövõben, és amúgy is befektetés az utódoknak. Ha valaki diófát ültet, azt nem magának teszi. Blis írja, hogy náluk már piroslik, ami nálunk most fehér, hát igen. 7 éve ültettem egy meggy és egy cseresznyefát, koraiakat, és tegnap, mikor hívom a gyerekeim, mondják, hogy az egyik a létra tetején áll (L* lányom), a másik keveri a fazékban, befõzik (V* fiam, a szakácstanuló), a harmadik meg csak úgy van. Vagy segít. Vagy a kistesóra vigyáz. Büszkeség, hogy lám, a gyerekeimnek ültetett fa nem vész kárba, és hogy a gyerekek maguk csinálják a meggylekvárt, örömmel tölt el. Már akkorák a fák, hogy létra kell hozzá.
Aztán más jó hírek is érkeztek, s jön a fejfájás, hogyan i s tudunk elmenni szabadságra haza, ha mindkettõnkek munka van. Hívnám a gyerekeket babysitternek, de nyári munka, dolgoznak, s mi terveztünk oda menni. Úgy néz ki érdemes volt füvezni a kertet, hogy ott megteremhessenek azok a szerencsét hozó lószerek. Nem is fogok fûnyírózni, hátha még egy lottó hetest is találok az udvarban.
Érdekes leírni a lottó hetest, mikor a berögzülés az ötös.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése