Gyerekeim teljesen jó hatással vannak, a hangulatom és a fizikai állapotom is helyre rázódott, a nyelvem se fáj, csak ha ráharapok. Otthon, Finnországban fáj mindenem, lent és fönt és mindenütt, itthon meg elmúlik minden. Lányom tanul, fiaim játszanak az új számítógéppel, én meg Wass Albertet olvasok, a valamilyen boszorkányt. Nagyon szépen ír. Gyűjtögetem az életpontjaimat, töltöm fel a kiürült szociális energiatartályt, és anyám finomabbnál finomabb (zöldséges) ételekkel traktál. Délután jön öcsém családja, rétes lesz, kedvemre való. Holnap még belefér egy kis barátkozás, csavargás. Most az aktuális könyvből idézek.
Meglátott a moha között egy hangyát. Kicsike kis sárga hangya volt, és egy hatalmas nagy fenyőtűt cipelt. Elakadt vele, kínlódott.
"Vajon hova viszi? Milyen nagy akarat van benne! Mennyi sok akarat van a világon, lent és fönt és mindenütt. Sokféle össze vissza nyüzsgő akarat, ami mind előbbre visz valamit... de mért és hova? Ki tudja azt?..."
4 megjegyzés:
nagyon jó volt olvasni:)
Kösz
Funtineli boszorkány!!!
Imádtam!
Ugye megvan min a 2 kötet?!
Jót tesz az ember lelkének ez a könyv, nem tudom mi működik benne, de kisimítja a megrongyolódott lelket. :)
Igen, de nem nekem, anyunak, pontosabban könyvtárból, és nem 2, hanem 3 kötet, a 3. volt a legizgalmasabb. Onnan az idézet is.
Megjegyzés küldése