Elfogadás

Tegnap az erõszakmentes körben hallottam, és kezdem megérteni, hogy nem kell nekünk mindennel egyetérteni, és mindent meg mindenkit szeretni, de jó, ha nyitottan állunk másokhoz, megpróbáljuk megérteni a nézõpontjukat és elfogadjuk, hogy õk így gondolkoznak. Lehet, hogy más a kulturájuk, mást tanultak gyerekkorukban, más értékek mentén mozognak, vagy csak ennyire képesek (de ez utóbbi már kritizálás).

Vegyük észre, emeljük ki azokat a dolgokat, szeressük azokért, amit jónak látunk, és fogadjuk el azokat a dolgokat, amiket máshogy csinálnak. Ez a tisztelet (meg a békés egymás mellett élés) alapja. Próbáljuk megérteni a másikat, ismerjük meg a kulturájukat, a hátterüket, és hogy hogyan, és miért úgy gondolják, ahogy.

Azt hiszem, ez a dolog mûködik is nálam, hisz elfogadó, és konfliktus kerülõ vagyok, mégis bajom van az empátiával, ha nem látok bele a másik ember fejébe, ha nem érzékelem az érzéseit. Ha nem veszem észre, ha azzal, amit mondok, vagy azzal, ahogy mondom, megbántom.

Lehet, hogy valahol belül mégis azt hiszem, hogy csak az a helyes, ahogy én csinálnám? Lehet, hogy itt van a kutya elásva. Azt hiszem, ezen kell most dolgoznom, a tudatosítás az elsõ lépés.