Zuhogó hóesésben vezettem haza egy olyan konferenciáról, ahol a két elõadón kívûl maroknyian voltunk hallgatóság. Olyan ez a hóesés százas tempónál, reflektorral, mint amikor a Csillagok hábórújában bekapcsolják a hiperûr-sebességet, amikor a csillagok elmosódnak, csíkban jönnek szemben. Ha így megy tovább, lassan ideér a tél.
Újévi kihívásként beiratkoztam svéd tanfolyamra. Ha jó finn akarok lenni, gondoltam jó, ha megtanulom a svéd anyanyelvû finnek anyanyelvét is. 500 napot adok magamnak. Évente kétszer járok Svédországban konferencián, jó lesz majd, ha tudok váltani két mondatot. A szomszédaimnak is a saját nyelvükön tudok majd köszönni, hogy tack. Az elsõ szó, amit a szomszéd néni megtanított, a hó. Mondja, hogy sokkal rövidebb svédül, mint finnül. Finnül lumi/lunta, svédül snõ. Ha tudná, hogy magyarul még rövidebb...
Errõl a jó finnségrõl a kollegáim azt mondták, hogy ha jó finn (kunnon suomalainen) akarok lenni, akkor nem tanulok meg svédül. Úgy néz ki van valami pökhendiség a finn finnekben, vagy rasszizmus. Persze nekik kötelezõ volt tanulni, mint annak idején nekünk az oroszt.
1 megjegyzés:
Ha már tudsz finnül okvetlen érdemes svédül is megtanulni, az un. "igazi" finnek megjegyzéseivel nem kell törödni. A
nyelvtudatlanokból a butaság beszél. Minden nyelv egy új világ, egy új kultúra.
Megjegyzés küldése