3 villámcsapás

Tegnap egy fontos skype megbeszélésem volt, és a végén, kb az elbúcsúzás (lezárás) előtt lemerült a telefonom. Micsoda malőr. Mintha valami villámcsapás ért volna, kezdett az agyam kapálózni megoldás után. Megoldás lett is hirtelen, de a megvalósítás bénára sikerült, vezetékes telefonon elértem a másik felet, de nem tudtam, mit mondjak bele, magyarul-e, finnül, vagy angolul, és hogy hol tartottunk, hol és hogyan vegyük fel az elgurult fonalat. Hirtelen azt hittem, elhagyott a józan eszem, testen kívüli élményem volt.

Aztán felhívtam a pszichológusomat ;) s jól kibeszéltem magam, már megint én, már megint önzés, már megint használom a technika adta lehetőségeket, s a távgyógyászat vívmányait. (A megoldás kézenfekvő: konditerem és úszás heti 3x.)

Aztán beléptem a Vltava étterem különtermébe, ahol egy számomra idegen cég tartott öltönyös-nyakkendős fogadást, előadást, azt hittem, ott a helyem, de valamit elnéztem, a mi egyik programunk most csütörtökön lesz ugyanott, a másik meg pont egy hónappal később, szintén 5-én, de októberben, ugyanott, az is csütörtök. Ott álltam az ajtóban idegenek előtt, lyukas edzőcipőben, mint akinek csütörtököt mondott az agya, s míg ismerős arcokat kerestem volna a tömegben, valaki fehér zakós hordárforma kitessékelt.

Van olyan, hogy leblokkol az ember, az agy tüntet és nem hajlandó részletekre, vagy a nagy képre odafigyelni, na de hogy ez egy napon belül kétszer, vagy ahogy történt eme fontos találkozóval kapcsolatban zsinórban is előforduljon, az legenyhébb esetben is furcsa, durvább esetben összeesküvés-elmélet gyanújára ad megalapozott okot.

S mondom a harmadikat: feldobott a szociális média egy nekem szóló hirdetést, valaki a munkahelyi motivációról, munkakör gazdagításról (színesítésről), mint a motiváció eszköze közölt (reklámozott, anyagilag megtámogatott) nyilvános posztot, ami felkeltette az érdeklődésem, lévén a tüneteim áldozata, s ezáltal a megcélzott közönség hovatartozója vagyok, smikor a linkelt oldalt meglátogattam, a volt főnököm arcképe vigyorgott vissza (fejvadász). Konstatáltam és levélben gratuláltam neki a színesített munkahely és az új honlap okán, háthajó lesz még valamire a széles nyelvcsapásos pedálozás, s azt annyi, el is merült volna a feledés tisztító tüzének homályában, de ez képzavar, inkább az idő süllyesztőjében, erre ma ni, jön egy levél a jövő heti szakmai konferenciáról, hogy ez az ismerősöm támogatja a rendezvényt. Nincsenek véletlenek, minden mindennel összefügg, ezt csak egy Dirk Gently lenne képes igazán kibogozni, de a Dirk Gently-k igen ritkán előforduló szűkös erőforrások, avagy fekete hattyúk.

Ilyenkor mindig megrendülök, aztán belenyugszok, s elfogadom, hogy még is van gondviselés, aki vagy amely irányítja az eseményeket, s melyet nem áll módunkban befolyásolni, ezért a legjobb, ha iszunk, mert az kompenzálja a túlzott agybanki képességeket. Így hát ott maradtam a kocsmában, baráti körben, tesztelni a cseh söröző kínálta meditációs (önbefordulós) lehetőségeket.

Ja igen, a szakmai konferencia az valós, míg a többi természetes módon kiszínezett igazság, csupán a kedvetekért lapra vetett szösszenet, agymenés, s most jöjjön a kontraszt, a munkahely méla bús mély melankóliája. Sájsze, aliterál.