Rövid összefoglaló

Lecseréltem az öblítőt, most illatosabbak a ruháim, s nem viszketek. Az előző öblítő sensitive volt, azaz érzékeny bőrre való. Nem értem.

Ez a náthás vírus 2 hétig csak bújkált bennem. Csak onnan tudtam, hogy van, hogy cserepes volt a szám, de se láz, se orrfolyás, se más szokásos tünet. Aztán elkezdtem szédülni. Aztán hőemelkedés. Aztán dugult a fülem, köhögtem, és folyt az orrom, meg a felfázás tünetei. Most azt hiszem túl vagyok rajta, csak a nyakam fáj, meg a hasam, meg a vállaim, és ez a kellemetlen szédülés... Na meg a nyirokcsomók.

Voltam otthon. Hihetetlen, hogy a nagylányom már 24 éves.

Apunak új kiállítása nyílt, kivételesen el tudtam menni rá. Azt mondja, ez az utolsó. Nem azért, mert annyira öreg lenne, hanem azért, mert annyira szigorodnak a személyes adatok kezelésének a szabályai - és az arckép mint biometrikus adat ilyen - nem lehet majd szinte semmit kiállítani, amin ember szerepel.

Eddig (a válás óta) menekültem itthonról, önkéntes munkát vállaltam, programokat szerveztem, vendégeket hívtam, vagy elmentem sportolni, barátkozni, utazni. Aztán jött egy ismerős, mondtam, hogy nem érzem jól magam itthon, erre rávett, hogy rendezzem át a lakást. Most kellemes, kényelmes, otthonos. Nem is menekülök el. Sokat olvasok, csinálom az elkezdett önismereti munkát.

Holnap a válás-szemináriumon (válási veszteséget feldolgozó csoport) a magányról lesz épp szó. Olvasom a csoport-üzeneteket, mindenki küzd vele. Nekem olyan érzésem van, hogy már kibírom egyedül.

Ma bekötöttem a számítógépet. Jó helyen van, rálátok a tévére. Ha gól van, oda tudok nézni. Amúgy csak füllel nézem, ahogy rég szoktam.

Itt még hó van. Pontosabban jég. Nappal megolvadt a korábban esett és letaposott hó, az éjjel visszafagy. Kivételesen sokáig, 3 hétig volt ragyogó napsütéses idő. De a napos idő kemény fagyokkal jár (fordított üvegház hatás - kitakarózik a táj), kb 2 hétig -15 és -20 fok között volt a nappali hőmérséklet. Most jön majd a tavasz. A helsinki állatkertben is felébredtek a medvék téli álmukból.

Április elejére kivettem egy hét szabadságot. Eredetileg úgy volt, hogy elmegyek Barcelonába. Egyre többet utazok most Spanyolországba, mert ott most is meleg van, másrészt jól érzem magam. Az volt a tervem, hogy bejárom újra a midi-Pireneusokat, a szerpentines hegyi utakat dél-Franciaországban, a katárok földjét, de aztán megnézve a lehetőségeket: szállás Andorrában, Ussatban vagy Foix-ban, Carcassonnéban vagy Montpellier-ben, autó bérlés, egyéb költségek, na meg a hegyi időjárást is latba véve úgy döntöttem, hogy törlök minden hotel és autó foglalást, és inkább veszek töredék áron egy repjegyet haza, Magyarországra. Ott olcsóbban elvagyok egy hétig, nem rohangálok, hanem pihenek, és ha kell, tudok segíteni a szüleimnek. Alkalmam lesz beleszagolni az otthoni levegőbe a választások idején.

Augusztus elejére és végére is vettem repjegyeket. Mind a kettő tábor lenne, a korábbi Belgrádban, de most azon gondolkodok, hogy lemondom, és az augusztus végi balatoni táborra koncentrálok inkább.