Szlogen

Kicsit változtattam a szlogenemen, a mottón vagy mantrán, amit magamnak ismételtem, és meglett az eredménye. Eddig azt mondtam, hogy szükgségem van a tüdõmre. Tudod, mit mondok arra, ha valaki azt mondja nekem, hogy szüksége van valamire? Azt, hogy ki nem szarja le? Hát ki nem szarja le, hogy nekem mire van szükségem, a tüdõmre? hahaha. A tüdõ ott marad akkor is, ha rákos.

Voltam a klinikai tréningen, ahol még szünetben kimentem elszívni a nyugtatót. Ott elmondták, hogy a vér szállítja az oxigént a sejteknek, a sejtek azzal égetik el a vér által odaszállított kaját. Az új szlogen az lett, hogy a sejtjeimnek szügsége van oxigénre. Érted, nem nekem, hanem a sejtjeimnek. Nem tüdõre, hanem oxigénre. Honnan van oxigén? Hát a vérbõl, baszod, amit a tüdõ tölt fel diffúzióval. 

Kicsit átkeretezed, a lényeg ugyanaz, de jobban mûködik.

Két hete oxigéndús vért táplálok a sejtjeimbe. Remélem, megérdemlik.

---

Ma megkaptam a régi munkahelyemrõl a fizetéspapírt, amin az éves bónusz szerepelt. Az éves fizetésem 10 százalékának a 110%-át adták. Az nettóban kb másfélszer annyi, mint a rendes havi fizetésem volt, és 30%-kal több, mint a mostani nettóm. Ezzel kb el is árultam, mennyi az annyi. Mondjuk most nem vontak extra adót, lehet, hogy a jövõ évi adóbevallásnál majd vissza kell fizetnem, mint az állat.

Ez mondjuk szinte biztos is, mert a hétvégén eladtam az összes kriptovalutámat, mintha megszagoltam volna, hogy lejtmenet jön, és ma minden bezuhatn. A BTC a múlt héten még 97k eurót ért, ma már csak 89-et. DogeCoint 45-ön adtam el, ma 35 volt (Cent). Ami azt jelenti, hogy lesz tõkejövedelmem is.

A fiam meg bankhitelt intéz, lehet, hogy ide költözik a szomszédba. De jó lenne, ha sikerülne neki! (persz, segítek, ha kell) Nem idegennek kellene fizetni a téli nyaralását, hanem a saját zsebére menne a tõke törlesztés.

---

Ezek vannak most. Meg az, hogy az eheti csütörtöki repjegyemet nem fogom leutazni. (Azt mondtam, hogy amíg anyám él, megyek havonta. Ebbe most egy kicsit bekavart az ottani vízóra csere (nem biztos, hogy lehet használni a fürdõt), és a munkahely váltás (problémás lenne elkéretkezni távmunkázni külföldrõl)). Majd ha depressziós leszek, legfeljebb rászokok valami káros szenvedélyre.

---

Update az elõzõhöz (nov 21): a HR megírta, hogy mivel lesz új fizetés papir, ezért még decemberre megmarad a hozzáférés a fizetés-papírokhoz. Ott néztem ma meg, és már ott volt a bérszámfejtés, hogy holnap vagy holnapután mennyi jön számlára.

---

Még valami volt, ami kicsit megrengetett. Kerekesszékes lélegeztetõgépes ismerõs meghalt, a család meghívott bennünket a temetésre. 2 napos út volt, oda busszal, vissza vonattal utaztunk, és egy este szállodában aludtunk. Mondanom sem kell, hogy jó volt itthonról kimozdulni. Mivel 40 éve kerekesszékben élt, szinte teljesen mozgásképtelenül, senki nem tudta, milyen magas (hosszú) volt valójában. Annyit elárulhatok, hogy a koporsó normál méretû volt, és 6 ember nehezen bírta el. (Itt a szokás az, hogy közeli hozzátartozók és barátok viszik ki a templomból az autóig, aztán az autótól a sírig, és õk is engedik le. Vajon nekem lesz-e majd 6 emberem, ha itt ér a vég?) A szertartás és a halotti tor is nagyon megható volt. A beszédekbõl ismertem meg, milyen ember volt igazán õ. Most ott van a pokemonban mint lucky friend, de már nem csinálunk lucky trade-t. (Eszméletlen, hogy milyen segítõ-kör volt körülötte, hogy osztotta be, kinek mikor kell jönni dolgozni. Legalább 20 segítõ volt ott a temetésén, közüluk többet is ismertem.) (A templom tele volt helyiekkel és rengetegen érkeztek innen a fõvárosból is, mivel itt élt és dolgozott. A vacsorán két teremben a család és a közelebbi barátok és segítõk voltak. Ez volt szûk körû. Az asszony továbbra is tartja a baráti kapcsolatot az édesanyjával, aki kb 90-95 éves, ezért kapta a meghívót. Jó, hogy õáltala eljutok ilyen finn körökbe is.)