Megint egyedül

Szilveszter napján találkoztam a gyerekkel, tehát a nõ egyedül ment a testvéreivel szilveszterezni. Este bementem a városba, volt nagy koncert, de annyira hideg volt, és kellett pisilni, hogy haza jöttem, mikor elkezdõdött. A tévé közvetítette, onnan néztem végig. Aki miatt kimentem (Anssi Kela) pocsékul énekelt, aki annyira nem érdekelt (Mirella, Sara S) viszont egész jó volt. A végét az eurovízión részt vevõ Windows95man zárta, kiondhatatlanul pocsék elõadással, ki is kapcsoltam a csába. Aztán az ablakból néztem a város összes tüzijátékát, innen ellátni egész a tengerig, pedig a reptér magasságában vagyunk. Hozzá tésztába csavart virslit és krumplisalátát ettem.

Megkaptam a kulcsokat az új lakáshoz, ahova a fiam 2 héten belül költözik.

Aztán találtunk egy harmadik lakást is a szomszéd háztömbben, amit 500 euroért kezdtek hirdetni, aukciós oldalon, most a reális ár harmadánál jár a licit. A piaci ár 70-80%-át mi is megajánljuk érte, ha megkapjuk, kiadjuk bérbe. Ha fölé megy, kiszállunk. Egyelõre kivárunk. Hamarosan lesz nyilvános bemutató, elmegyek megnézni, kik akarnak velünk versenyezni (10 licitáló volt eddig).

Sok minden történt 2024-ben, lakást vettünk, összeköltöztünk, a sajátomat eladtam, az autó hitelt kifizettem, munkahelyet váltottam, a gyerekkel lakást vettem. Ja és leszoktam, már 5 hete.

2025-re nincs fogadalom, de elõreláthatóan ez is eseménydús lesz. A gyerek házasodik, az ikrek kerek évfordulót ünnepelnek, lesz biztosan egy temetés (a nõ anyukája nagyon rossz állapotban van). Aztán meglássuk, mit hoz a holnap.

Jó lenne, ha egy kicsit jobban tudnám élvezni a (közös) életet.

"kicsit megrázom magam, ugye minden rendben van"

Karácsonykor szokás volt felvágni egy almát annyi felé, ahányan jelen vagyunk, hogy egy év múlva is ugyanannyian legyünk. Ez idén társaság hiányában elmaradt.