Pori finnországi város, a nyugati tengerparton, ahol talán csak egyszer voltam ezelõtt, mikor a Lappföldrõl hazafelé arra kerültünk kb 25 évvel ezelõtt.
Ott rendezik évente a Pori Jazz fesztivált, ahonnan mutatott koncertfelvételt a magyar tévé, még a rendszerváltás elõtt. Soha nem voltam még a fesztiválon, messze van Pori, és a fesztiválra, ami teljesen felhigult slágerrel és popzenével drága a jegy.
Idén az esti nagy koncerteken a fellépõk csütörtökön a Roxette, tegnap a finn Ultra Bra és ma Sting.
Aki ismer, tudja, hogy a kedvenc finn zenekarom az Ultra Bra lenne, akik amint megismertük õket, 2002-ben feloszlottak. Azóta 5-10 évente összeállnak egy-egy koncertre, amibõl egyikre se tudtam elmenni. Tavaly nyáron sárga esõkabátban bicikliztek be a városba, amit a munkahelyem ablakából láttam is, ezzel reklámozták az idei augusztusi fellépésüket, amire vettem is jegyet. Szóval aug 20 körül látnám õket.
Nemrég beszéltünk róla magyar kedden, s ismerõsök mondták, hogy a Pori Jazzon is fellépnek. Gondoltam ott a helyem.
Sokat gondolkodtam rajta, hog mi legyen. Megnéztem, hogy napijegy még van, meg tudom venni a munkahelyi kafetériában kapott kultúra utalvánnyal. De messze van, 3 óra autóval, és pénteken, munkanap után, korán el kellene indulni, s a 22:30-as kezdés miatt biztos eltart éjfélig, s akkor még 3 órát haza kell vezetni. Majd elaludtam... Rajtam kívül senkit nem érdekel. Menjek? Ne menjek?
A párom a szigeten, a két fiával. Az egyik opció az volt, hogy csütörtök este megyek utánuk, és pénteken onnan távmunkázok, és együtt töltjük a hétvégét. De tudjátok azt is, hogy most nem túl jó a viszonyunk, legalábbis én inkább kifelé mennék belõle, ez a hétvége vagy segítene közeledni, vagy segítene távolodni, mint ahogy a párterápiák is teszik. A szúnyogokat is útálom, és a sziget mivel vízparton van és fás és nádas, tele van szúnyoggal. Erre vettünk moszkító mágnest, gázzal és méreggel mûködõ csapdát, de ennek ellenére engem továbbra is megtalálnak azok akik még nem találták meg a mágnes szúnyog-beszívó bejáratát. Ami jó lett volna a szigetben, hogy itt a városban tomboló 30 fok körüli kánikula szinte kibírhatatla, folyton izzadok (és fogyok, ami jó), de ott a szigeten kellemes árnyékos és hûvösebb az idõ. És lehet szaunázni és folyóban fürdeni. És lehetne relaxálni, ha épp nem lenne köztünk az a furcsa feszültség.
Fiamnak holnap, vasárnap kellene falúrásban segítség (kideríteni, hol mennek a vezetékek, hol nem szabad fúrni), ha itthon maradok, és teljesen kihagyom a szigetet, akkor tudnék neki is segíteni, és ma du 2-kor részt tudnék venni egy nagyobb pokemon eseményen.
Most az van, hogy a tegnapi koncertrõl 4 után értem haza, 11ig aludtam, ettem, most gondolkodok, hogy menjek vagy maradjak, menjek vagy maradjak, maradjak vagy maradjak... (EK'82)
Tegnap életemben elõször voltam a Pori Jazz-on. Újra összeállt a kedvenc finn zenekarom, az Ultra Bra, akiket mi akkor láttunk elõször 2002-ben a búcsú koncerten
A fesztivál jó volt. Legközelebb kell vinni plédet vagy hordozható széket, mert nehéz volt 8 órát állni és a fûben ülés is inkább a nyulak dolga. Láttam 4 jó koncert, J Karjalainen, Gregory Porter (ez szuper volt), Ultra Bra, és a diszkós Franc Moody (ez baromi jól szólt). Meg még egy sor jazz és alternatív zenét.
---
Hát most úgy áll, hogy eszek, pokemonozok, és kicsit késõbb megyek.
---
A tegnapi feszt után megint 2 kilóval kevesebb vagyok. 110,7. Büszke vagyok magamra, csak így tovább. Meg arra is, hogy jó kocsit vettem, ami felkelt, ha elalszok és a bokor felé húzom a kormányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése