A probléma csak a fejemben létezik. Lehet, hogy mégiscsak szimuláció az érzékelt világ körülöttünk, mint a Mátrixban? Megmutattam orvosnak, azt mondta semmi kóros, és mindjárt elmúlt a viszketés. A probléma, ami miatt napok óta frászban voltam.
Ha szimuláció az élet, akkor baromi erősre állították be nálam a halálfélelmet. S ez magyarázza, miért vagyok olyan alamuszi, gyáva, konfliktuskerülő (*), hogy nem tudom megmondani neki hogy idén valaki költözik (**).
* Mert aki félti a bőrét, bele se megy kockázatos/veszélyes konfliktusokba. S itt nem csak a chicken-game, a tőzsdei opciók, meg a falmászás és a bungee jumping, de más konfliktus is beleértendő.
** S ez stresszt okoz, a stressz rákot, a rák halálfélelmet és rettegést. Pedig a végén #mindmeghalunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése