Meleg van. 29 fok volt vasárnap, ami finn viszonylatban már durva kánikula. A nap laposan süt, és az autó ablakai üvegházként hatnak, bent forró a levegő, mint a szaunában.
Voltam úszni a bodomi tóban, elcsábítottam a legkisebb gyermekem, s csodák csodája, volt kedve kicsit kimozdulni. Mire kijöttem a vízből, fekete felhők gyűltek, és leszakadt az ég. Dörgött, villámlott, de megúsztuk nagyobb elázás nélkül. Aztán lehűlt az idő, ami megint csak jól jött. Ma megint hétágra süt.
Amikor ilyen jó az idő, a barátnőm a hétvégi házban van. Ennek is örülök, mert gyakorolhatom, milyen lesz, ha végre elköltözik. Nem veszekszünk a kaján, se az anyagiakon, sem azon, hogy mikor indítom el a mosogatógépet. Most hazajött, részben az eső, részben a fogorvos miatt. Itt egy évre előre adnak időpontot, neki épp most volt, nem igen lehet elhalasztani. 2 napot van itthon, aztán megy vissza a szigetre.
Ahova én már aligha megyek. Haza is hozta az ott hagyott cipőmet és ruhámat. A bográcshoz való 3-láb lehet, hogy ott maradt, kértem, hogy azt is hozza haza, kell az augusztusi gulyásfőző versenyre. Az pont azután van, hogy ő elköltözik. Az egyik fiam szabadságon lesz, jön velem főzni. Szakács. Nyerünk.
Most megint melegszik az idő, a párom holnap visszamegy a szigetre, és ott lesz megint egy hétig. Mondom is a gyerekeknek, hogy csinálhatnánk valami közös programot. A kisebbik is szívesebben jön, ha M* nincs otthon.
A múlt héten kedden volt hivatalos egy barátnője születésnapjára. Mondom is, milyen ember az, aki keddre teszi a születésnapi bulit? Erre nézem a naptárat, közeleg az ikrek születésnapja, kérdem, ki mikor szabad, mikor tudnánk megünnepelni? Kiderült, hogy ma mindkettő szabad, a kicsinek is szünidő van, tehát ma, kedden este találkozunk. Hát így lehet kedden születésnapot tartani, ha nincs másik, jobb időpont.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése