Alma

Az alma nagyon sokféle képpen kötődik hozzám. Az óvodai jelem alma volt. Az iskolai táskámon alma alakú macskaszemek voltak a csatok. Ha valami egészségesre akarok gondolni, akkor az alma jut eszembe, kerek, piros, vitamíndús, olyan egész, és egészséges. Mint egy érett alma. Most van más is.

Az úgy volt, hogy az egyik hölgy ismerősöm fotóját betettem a telefonomba, meg a PC-re háttérképnek. Elég, ha az ember naponta nézi, és epekedik egy ilyen csinos barátnő után, állítom, meglesz a hatása, beleszerelmesedik. Gondolom olyan ez, mint amikor a tini lányok kiragasztják Beckham vagy Heath Ledger, vagy Leo Dicaprió képét a falra, vagy beragasztják a tolltartójukba. Kár, hogy a másik irányba nem működik a dolog, pedig de jó lenne magamat beszugerálni valaki fejébe. Azt hiszem, ez csak szakítás után működik, vagy ha valakit elküldenek, akkor erősödik meg benne a hit, hogy ez volt az igazi kapcsolat. És minél jobban elküldik, annál jobban vonzódik. Én is. Most is.

Na jó, túlélem, a szerelem jön-megy (mint a vonat), megint a vonaton keresem a kétszemű lányt, meg az uszodában, meg a neten is, hiába, lassan feladom, és elmegyek afganisztánba, ahol biztos jó pasinak fognak tartani.

Szóval feladtam a hölgyet, gondoltam kicserélem a képet a telefonomban, veszem az első témát, amit a Nokia tett bele. Azt mondja Apple téma. Szép kerek almák, 4 darab, piramisban egymáson. Írtam fent, hogy az alma sokat jelent nekem. Szóval valami pozitív. És nem a legutóbbi lányra emlékeztet. Hurrá!

Aztán jut eszembe, hogy tudat alatt választottam ezt a képet. A hölgyet ugyanis Almának hívják! Persze, én nem úgy hívom, hanem úgy, ahogy a családom szokta, de most az almáról már megint ő jut eszembe, csak most már gondolati áttéten keresztül. Az a fránya laterális...

Csöbörből vödörbe.