2012. november 9., péntek

Gondolatok gravitációja

Olvasom Hawking elsõ híres könyvét, az idõ rövid történetét. Azt írja Newtonról: "megfogalmazta az általános gravitáció törvényét, mely szerint a világmindenségben bármely testet vonzza az összes többi; a vonzóerő annál nagyobb, minél nagyobb tömegűek a testek és minél közelebb vannak egymáshoz."

Ha a testek a halott anyagot jelképezik, amikre hat a gravitáció, és ha az egész világ ugyanakkor, az õsrobbanáskor jött létre, és ha mindenre, ami akkor létrejött, érvényesek a természettudományos törvények, akkor az életre és az olyan dolgokra is érvényesnek kellene lenniük, mint a gondolatok.

Vagyis a gravitációnak mûködnie kell az életre: két élet vonzza egymást (gondoljatok a párokra), több élet is vonzza egymást, és az élõ "testek", az élõlények csoportba szervezõdnek, közösségekbe, társadalomba csoportosulnak, mint ahogy a bolygók galaxisokba, és tovább megyek, a gondolatokra is igaz kell legyen a gravitáció: a gondolatok vonzzák egymást, és minél nagyobb egy gondolat (elmélet, mém), annál jobban vonzza a másikakat. Folyománya: a nagyobb elméletek, elképzelések, filozófiák jobban fennmaradnak, mert jobban összegyûjtik és maguk körüli pályán tartják az egyedi gondolatokat...

És ha elfogadjuk azt, hogy az élet nem más, mint a gondolkodás képessége, akkor érthetõ, miért vágyunk annyira közösségre, s pusztán a természeti törvényekbõl levezethetõ a szerelem, a párthûség, de még a gruppenszex is.

1 megjegyzés:

Betond írta...

Hehe, jobb, ha nem fogyok le, mert a pocakom a vonzerõm. Ha lefogyok, kisebb lesz a gravitációm.