Miért ne együnk génmodosított állatot

Egyes ezoterikus nézetek szerint (ezt képes vagyok én is elhinni) az ember legközelebbi testvérei az állatok, távolabbiak (mondhatni unokatestvéreink) a növények, és még távolabbi rokonaink a kövek - hisz az evolúciós családfában mind egy közös õstõl, az õsrobbanástól származunk (ahogy írtam már korábban arról a gigantikus orgazmusról, amikor a világ létrejött, de a Gondolatok gravitációjában is ezt feszegettem).

Egyébként nézetem szerint a vegetáriánusok ugyanazért nem esznek állatot, amiért nem szeretkezünk a testvéreinkkel sem. Mert annak nem lesz jó vége.

Egyik hétvégén rendeltem egy dobostortát a kedvenc tortagyáramtól, Ildikótól. Akkor egy kicsit leragadtam náluk beszélgetni, bár nagyon kellett volna sietni haza, mert jöttek a vendégek mozizni, de annyira érdekes volt, amit a párja mesélt a DNS kutatásokról, hogy nem bírtam elköszönni. El is határoztam, hogy egyszer elhívom hozzám, beszéljen egy kicsit az espooi magyar értelmiségnek a szakmájáról, amolyan helyi TED elõadás formájában. Aztán zabálunk megint, mert a közös étkezés összehozza a társaságot, és kellemes érzéseket ébreszt.

A DNS kutatók szerint a növények DNS spirálja nagyon eltér az emberétõl. A növény klónozással is szaporodik, amikor egy darabja leszakad és leesik a földre, az ott kihajt és tovább él. Az ilyen szakadások az öröklõdésben meglátszanak a DNS spirálon, a növények DNS-e töséseket, ismétlõdéseket, többszörözõdéseket tartalmaz, amitõl a struktúrájuk néha teljesen eltér az emberi DNS-tõl. Az állat DNS-e viszont eléggé hasonló az emberére.

Ha valamilyen módon a növényi DNS-t próbálnánk bevinni az emberi sejtekbe, az eltérõ felépítés és ismétlõdés miatt képtelen lenne beépülni, de ha egy állati DNS-t vinnénk be, annak részei beépülhetnek az emberbe is. Szóval itt a vegáknak lehet, hogy igazuk van. Meg annak is, aki azt mondja: az vagy, amit megeszel.

Mert a kutató szerint van olyan mechanizmus, amivel az elfogyasztott állat (és növény) DNS-e bejuthat a vérkeringésbe. Elég, ha egy darab hús elbújik a belek redõiben, onnan a véráramon keresztül felszívódik, és eljut a sejtekhez. Mint azt felül írtam, a növényi DNS nem épül be, de az állati beépülhet az emberbe, tehát egy génmanipulált disznóhús beláthatatlan következményeket okozna az evolúciónkba.

A fentiek miatt: a génmódosított szója (ha az elsõ generációs, emberi fogyasztásra kikisérletezett szóját fogyasztjuk) biztonságos. A gond akkor adódik, ha más célra, pl fagyálló termesztésre, vagy ipari növényként termesztett növény (pl szója) kerül az emberi élelmiszerbe. Elvileg ezek veszélyes hulladékok, azok után, hogy kinyerték belõle a fagyállót, vagy a cellulózt, meg kellene semmisíteni, vagy úgy tárolni, mint az atomhulladékot. De mivel kapzsi világban élünk, a hulladék-kezelés meg olyan amilyen, ezért elképzelhetõ, hogy a fekete piacra kerül az ipari növény, amit aztán belekevernek a kajába. Mint ahogy az történt a (doppingolt?) versenylovak húsával a közelmúltban.

Tehát a megbízható forrásból származó génmódosított növényektõl nem kell félni, de a feketepiacon vettõl igen. És a fentiek miatt a génmódosított növény még OK, mert nem hat az emberi genomra, de a génmódosított állat fogyasztása, hogy is mondjam, isten elleni bûncselekmény. Olyan, mint a bábel torony dolog. Jön majd isten, és a nyelveinket jól összezavarja.

Szalvéta szélén

Ugye emlékeztek, hogy mentek a Microsofthoz a felvételik? Ebéd közben, szalvéta szélén is feladatokat kellett megoldaniuk. Mit csinál ma egy mérnök reggeli közben? Lássátok mennyire komolyan veszem.

Bár ha igazán mérnöki pontos akarnék lenni, meg kellene nézetni egy asztrológussal a horizontomat, mikor lenne érdemes (leghatásosabb) fogyókúrázni, és mikor kormánytváltani. Köszi Cs.

(Persze, most precíz, hallattszik a hátsó sorokból, de tegnap, mikor két pofára zabálta a pogácsát meg a friss fehér kenyeret, az nem volt annyia precíz.)

Gondolatok gravitációja

Olvasom Hawking elsõ híres könyvét, az idõ rövid történetét. Azt írja Newtonról: "megfogalmazta az általános gravitáció törvényét, mely szerint a világmindenségben bármely testet vonzza az összes többi; a vonzóerő annál nagyobb, minél nagyobb tömegűek a testek és minél közelebb vannak egymáshoz."

Ha a testek a halott anyagot jelképezik, amikre hat a gravitáció, és ha az egész világ ugyanakkor, az õsrobbanáskor jött létre, és ha mindenre, ami akkor létrejött, érvényesek a természettudományos törvények, akkor az életre és az olyan dolgokra is érvényesnek kellene lenniük, mint a gondolatok.

Vagyis a gravitációnak mûködnie kell az életre: két élet vonzza egymást (gondoljatok a párokra), több élet is vonzza egymást, és az élõ "testek", az élõlények csoportba szervezõdnek, közösségekbe, társadalomba csoportosulnak, mint ahogy a bolygók galaxisokba, és tovább megyek, a gondolatokra is igaz kell legyen a gravitáció: a gondolatok vonzzák egymást, és minél nagyobb egy gondolat (elmélet, mém), annál jobban vonzza a másikakat. Folyománya: a nagyobb elméletek, elképzelések, filozófiák jobban fennmaradnak, mert jobban összegyûjtik és maguk körüli pályán tartják az egyedi gondolatokat...

És ha elfogadjuk azt, hogy az élet nem más, mint a gondolkodás képessége, akkor érthetõ, miért vágyunk annyira közösségre, s pusztán a természeti törvényekbõl levezethetõ a szerelem, a párthûség, de még a gruppenszex is.

Élet a Földön (túl)

Annyira ritkásnak tûnik a világegyetem az élet szempontjából: hiába nézzük a kukkert, csak (forró) csillagokat és halott ûrt látunk magunk körül, hiába hallgatjuk az étert, nem hallunk távoli bolygókról jövõ morse jeleket.

Most olvastam el (pontosabban hallgattam ki) Lucy és Stephen Hawking másik mesekönyvét a kozmoszban kalandozó gyerekekrõl, amiben fizikai dolgokat magyaráznak érthetõen, és valamire felhívta a figyelmet. Arra, hogy a földön akárhova megyünk is, akárhova nézünk, ott biztos találunk életet. Legyen az a legmagasabb hegy, a legészakibb sark, a legforróbb sivatag, vagy a legmélyebb tenger, biztos, hogy valamilyen forma élet van ott. Nehéz lenne a földön életmentes teret találni.

Felmerül bennem a kérdés, akkor az élet ilyen ragadós? (Ilyen önzõ?) Ha egyszer létrejött, hogy a halott anyagból valamilyen módon kiemelkedik valami, ami mozog, táplálkozik, szaporodik, túlélõ programot követ, és gondolkodik, akkor az az élet - ahogy azt Ady mondta - élni akar. Ha ennyire minden él itt a Földön, miért nem találtunk még életet máshol a világegyetemben?

Igaz, még csak "most" sikerült leírni, hogy mi is kell a földihez hasonló élet kialakulásához (adott nap-bolygó távolság, 0-100 fok közötti hõmérséklet, víz, szén, hidrogén, oxigén, légkör, mágneses tér... meg az a bolygó forogjon, hogy váltakozzon rajta a hõmérséklet, legyen holdja, hogy a kialakult életnek legyen rendszeres menzesze, stb.)

Nem lehet, hogy ahogy az anyag a ma ismert világegyetemben egy õsrobbanásban, egy pontból jött létre, és ahogy minden élet (élõlény) itt a földön egyetlen õstõl, egy egysejtû amõbától ered (vallásos alternatíva: egyetlen istentõl), úgy minden élet a világegyetemben egyetlen közös pontban keletkezett, és valamilyen módon szétszóródott a bolygó közötti térben? Mert ha valahol kialakult az élet csírája, miért ne szóródhatott vagy másolódhatott az a csíra messzi galaxisokba is?

Azt feltételezzük, hogy kevés, és ritka az olyan bolygó, ahol élet lehet (mert még nem találtunk ilyet). Mi van, ha mégis rengeteg az ilyen bolgyók száma, csak még nem vettük õket észre? Mert amit a távcsövek látnak, azok nem a bolygók, hanem a csillagok, és a csillagok körül ugyanúgy körözhetnek a bolygók, mint itt a Naprendszerben - rengeteg a csillag, rengeteg lehet a bolygók száma is.

Na meg azért sem láthatjuk integetni a messzi galaxisok Földjein élõ népeket, mert amit most a távcsõben látni, az a jóval korábbi állapotot mutatja, s millió évekkel ezelõtt itt a földön se volt még élet.

Mindenesetre én a világegyetemben (most) élettel rendelkezõ bolygók számát 1-nél többnek tippelem, és ezt a számot inkább a 100-tól 100.000-ig érzem jogosnak, mint alatta.

És ha engem kérdeztek, szerintem van isten, aki szétszórta az élet csíráját a világûrben, lehet az akár egy zöld szemes ostoros, vagy az õsrobbanás, vagy maga a Higgs Bozont.

Omega 3 boldogság

Azt írják valahol, talán épp Szendi oldalán láttam, hogy az Omega3 zsírsavak bevitele (a halak fogyasztása) fordítottan korrelál az agresszióval, depresszióval és a gyilkosságok elkövetésével. Akkor nekem most nagyon nagy szükségem van omega 3-ra, gyors egymásutánba meghallgatom 3x az Omega 3. lemezét (Éjszakai országút - hallgatható is, pl "Ahol a boldogságot osztották!", ha nem segít jön "H az elektromos fûrész") mert töröltem magam (megöngyilkoltam) a facebook oldalam, a privát blogom, morcos vagyok és beszólok mindenkinek, és amúgy is szarul vagyok, és csak zabálok.

"Ahol a boldogságot osztották
nem álltam a sorba
tolongott a nagy tömeg
én még kicsi voltam
de remélem, hogy szerencsés leszek"
(Omega 3)

A finnek sok halat ehetnek, ha ennyire jámborak tudnak maradni. Birka finnek, ergo a halból birka lesz. Ha birka akarok lenni én is, a nevem predeszinál, akkor halat kellene enni, ahogy apám prédikál (ja).

Ha az Omega3 csökkenti az agressziót, akkor a norvég gyilkos biztos utálta a halat, vagy nem jutott hozzá, csóró paraszt. A finn depresszió (masennus) mértéke is nagy, akkor ez hogyan korrelál a finnek magas halfogyasztásával? Padig a cikk épp valami finn kutatóra hivatkozik.

---
Mielõtt nekállok halat enni, megpróbálom a lenolajat, állítólag abban is van omega 3. Egyébként margarint eszünk, amiben van omega 3 és 6 is, de a cikk szerint a 6 pont fordított hatású, gondolom a bevitt 6-os kompenzálja a 3-ast, azért is adják a kettõt együtt a margarinba, hogy a kedves gyógyszergyártók meg ne haragudjanak.

A legjobb lenne most újjászületni (nem feltétlen ebben a testben), s újra kezdeni az egész játékot, csak azok a boldog 70-es évek meg az Omega koncertek nem jönnek már vissza soha, mint ahogy a 60 eurós Nokia árfolyam se.

Omega 3 tojás

A rebranding újabb sikertörténete. Rebranding az, amikor egy meglévő terméknek új nevet adnak, és jóval drágábban adják el. Mint a bifidusz effendi, annélkül nem is lenne tejföl a tejföl, mert kell az erjesztő kultúra neki, de mivel ráírák a baciknak a nevét is, ami tudományosan (latinul) hangzik, sokkal drágábban is megveszitek. Értitek? A bacikért fizettek többet, azokért a bacikért, amik korábban is benne voltak.

Jópár évvel ezelőtt (10-12 éve), mikor még az első adag gyerekeimmel sütögettem a bundáskenyeret Finnországban, feltűnt, hogy a bundáskenyérnek erős hal íze van. Teszteltük az eljárást, repce olaj helyett napraforgót, más kenyeret, és többféle tojást használtunk, és kiderült, hogy a tojásból jön a hal íz. Akkor még nem volt a tojás omegás, sima tojás volt. De már akkor tudtuk, hogy a tyúkokat halcsonttal etetik, mert a tojáshoz mész kell, kalcium, hogy tojáshéjat tudjanak gyártani. Nagyanyám az elhasznált tojások héját dobta vissza a baromfiudvarba, és azt csipegették fel a tyúkok. Kell nekik. Itt finnországban, ahol a tojást nagyüzemben gyártják, halcsontot használnak. Tudtuk: onnan ered a bundáskenyér hal íze.

Újabban a tojásra ráírák, hogy omega 3. A tojás ugyanaz, de a pocsék íz ellenére sokkal jobban eladható, mert az omega 3 olyan tudományos, és egészséges. De az az omega nem hozzáadott vitamin, hanem a halból átszivárgott bűz, ami belekerül a csirkébe, a csirkéből a tojásba, az a tojás gyártás mellékterméke. Mégis, most sokkal jobban el lehet adni azt a tojást.

Csak az zavar, hogy a bundáskenyérnek ugyanolyan pocsék íze van, és ezen még a baracklekvár sem segít.

Megvan!

Megvan, miért nem sikerül leadni kilókat. Nem a torta a hibás! A kevés alvás hízlal. Éljenek a párnák! Bye bye uszodabérlet, bye bye egészséges étkezés.

És a 22% is stimmel, pontosan ennyivel vagyok nehezebb az ideálisnál. Vagy valahogy akörül. De inkább felette.

Faktoranalízis (DOE)

Másodszor szeretne a feleségem piskótát sütni, és másodszor marad lapos. Nem emelkedik. Ez 100%-os kudarc, és nagyon el van keseredve miatta. Mondom neki, véletlenek nincsenek, ha másodszor is a jól bevált recept szerint csinálta, mindkét nagyszülő, de még a szakácsköny is így írja (kis eltérések vannak de az szerintem belefér), akkor annak mennie kell. Gondoltam, faktoranalizálhatnánk a nyersanyagot, mert ha a folyamat helyes, akkor csak a nyersanyagokban lehet valami gubanc. Hacsak nem a tüköszféra lények dogloznak ellenünk, de velük az utóbbi időben nem volt elrendezetlen ügyünk, akkor miért bántanának? Ha a faktoranalízis nem hoz eredményt, akkor még mindig fennáll az idegen űrlények támadása, de egyelőre ezt a lehetőséget is félre tettük, mert FMEA szerint kicsi a valószínűsége.

A faktoranalízis kellékei: 6 tojás. Sima hétköznapi finn tyúktojás, semmi extra nem látszik rajta. A rántotta rántotta, a palacsinta palacsinta, szóval működik. 6 evőkanál liszt. Ez gyanús. Ki tudja, milyen adalékok lehetnek benne, lehet, hogy mindjárt születésük után megölik a sütőporból kikelő gombákat. Egyébként a finomliszt finn megfelelője nem a különleges (erikois) liszt, mert az túl aprószemű a magyar BL55-höz képest, hanem a durvábban őrölt (puolikarkea). Ezért mindenhez ezt használjuk, a már említett palacsintához, rántáshoz, prézlinek, és minden más sütemény, mint a kalács, bejgli sikerült belőle. A magyar réteslisztnek itt nincs megfelelelője, vagy nem tududunk rólala. Mindenesetre a liszt lehet gyanús, az első az lesz, hogy holnap más fajtát veszek, más gyártótól, lehetlőleg mindenféle csomósodásgátló néklül. A következő tényező, mondhatni faktor a sütőpor. F Nagy Angéla szerint szódabikarbóna kell, egy késhegyni, a szakértők szerint (2 nagymama meg a párom titkos receptfüzete) szerint fél tasak sütőpor. Na itt a mási gyanús alakanyag, mert a finnek a sütőport dobozban adják, nehéz ebből megállapítani, mennyi is a fél zacskónyi (valaki megnézné, hány gramm egy zacskó sütőpor otthon?). Fél kiskanálnyit használtunk, ami lehet, hogy sok. Az is lehet, hogy a sütőpor döglött, mert mióta együtt vagyunk, nem kellett újat venni, szóval lehet, hogy már elhasználódott ott a kamrában. Pedig a csomagolás szerint még bőven életben vannak benne azok a szemét kis spórák. A következő tényező a cukor, ebből ugyanannyi, mint a lisztből, vagyis 6 kanállal. A 6 az konstans, a kanál bele sem kerül a tésztába, csak a cukor, elég ezzel foglalkozni. Sima átlátszó, kristályos répacukor, mint otthon, ez is működik rendesen, mint otthon, kicsi az esélye, hogy ez ölné meg a tésztát. Anyukám szokott még beletenni pici étolajat, hogy tovább tartson, az anyósom pici vizet, talán ugyanezért, de ezek nagyon sok vizet nem igen kavarnak, egyelőre nem bántjuk őket, maradunk az alapreceptnél. Az utolsó előtti tényező a bevált recept, de mindent úgy csináltunk, ahogy kell, vagy legalábbis próbáltuk úgy. Ha a nyersanyagok változtatására nem javul az output, akkor változtatunk majd a processzen is, addig marad ahogy eddig. Mert ha kicsit elrontanánk valamit, attól még azért emelkedne valamit a tészta. De nem emelkedik, tehát nagyon el kellene rontanunk valamit, ami szinte kizárt. Az utolsó tényező a, mi is? Kiment a fejemből. Talán a sütő hőmérséklete. Egyes vélemények szerint 200 fokon, mások szerint 180 fokon kell sütni, mi az utóbbinál maradtunk, lehet, hogy ezen kell majd változtatni.

Akkor nézzük a kísérlettervet (design of experiment):

alapanyag - mennyiség - változtatás
tojás - 6 db - marad
liszt - 6 ek - másik fajtát veszünk
cukor - 6 ek - marad
sütőpor - kiskanálnyi (régi?) - újat veszünk, késhegynyi
recept - 1 régi - marad
hőmérséklet - 180 - 200-ra változik

Ha ezekkel az új beállításokkal sem emelkedik meg a piskóta, lemondunk róla. Vagy a processzt fogjuk alaposabban szemügyre venni.

Online terhesteszt

VILÁGSZENZÁCIÓ

Csomószor gondoltam arra, mi lenne, ha a várandós, vagy éppen csak megesett leányok, asszonyok szeretnék tudni, vajon terhesek-e, csinálhatnának egy online terhestesztet, ahol pillanatok alatt megtudják, hogy terhesek-e vagy sem. Na ezt most megcsináltam, itt lehet terhestesztet csinálni, mindenféle vizeletminta nélkül, gyorsan, online.

Kellékek: 1 darab pénzérme, papír, toll.

Teszt indítása:

Gondolj arra, hogy terhes vagy. Ha nem szeretnél terhes lenni, arra gondolj, hogy nem vagy az. Dobd fel a pénzérmét. Bármilyen érme jó, aminek van fej és írás oldala. Ha nem tudod, melyik a fej, és melyik az írás, nem baj, az egyik oldalát nevezd el fejnek, a másikat írásnak. Ha az érméd két oldala teljesen megegyezik, mert monjduk egy vonat kilapította, akkor keress egy másikat. Szóval dobd fel az érmét, és hagyd leesni. Lehetőleg kemény felületen, hogy koppanjon, és a véletlennek adj esélyt, hogy a gondolatodból kiolvashassa, hogy szeretnél-e vagy nem terhes lenni. Ok. A dobás eredményét írd fel egy lapra. Ne csalj! Most ha páros nap van, akkor a dobásod eredményét váltsd az ellentkezőjére. Tehát ha fejet dobtál, akkor váltsad írásra, és ha írás volt, akkor fejre. Ez fontos, páros napokon az "apa" hatás érvényesül. Most lapozz a kommentekhez, és megtudhatod, hogy terhes vagy-e vagy sem.

A teszt kiértékelése itt.

(Tudományos háttér: Az, hogy valaki terhes-e vagy sem, két dologtól függ: volt-e az utóbbi időben együtt ellentkező neművel intim kapcsolatban, védekeztek-e, és hogy fogékony volt-e a teherbeesésre. Vagy igen, vagy nem. Tehát annak az esélye, hogy valaki terhes, az adott körülmények mellett, 50%. A pénzérmés sorsolás eredménye pontosan 50%, ami meglepően megegyezik a terhességi százalékkal. Figyelem, a matematikai hiba esélye 0.5, ami elhanyagolhatóan kicsi szám az 50%-hoz képest.)

A teszet már ezer várandós kismamán kipróbáltuk, és 100% elégedettek voltak az eredménnyel! Próbalja ki te is, ma még! Uraim, itt a lehetőség, hogy szívük hölgyét ma próbára tegyék. Ha az eredmény lekonyuló, akkor este újra próbálkozni, és lehet holnap megint! Ez nem hirdetés, ez a valódi tény, a svéd orvostudomány tegnapi vívmánya, amit az emberiség elől eltitkoltak, de most lehull a fátyol.

Ha a teszt valamiért nem működne, vagy, nem a megfelelő eredményt mutatná, holnap újra kell próbálni és akkor biztosan pontos lesz.

Világvége

Ma nem 2012-rõl lesz szó, bár arról is lehetne, mert sok ezoterikus írás jósol nagy rosszat erre az évre, bár azt is hallottam, hogy akik nem hisznek a tündérmesékben, sem a vogonokban, azok nem is fogják észrevenni, mert csak egyszerûen vége lesz, és utána már nem lesz senki vagy semmi, ami azon gondolkozna, hogy minek is lett most vége. Mint amikor fut egy program, és elkezd azon agyalni, hogy mi lenne, ha õt most le akarnák állítani, ami ellen mindenféle módon ellent tudna állni, mint mondjuk a beragadt acrobat reader, amit semmi módon nem tudok leállítani, hiába nyomkodom a piros keresztet a jobb felsõ sarokban, hiába próbálom a task barból, vagy a task managerbõl, inkább lefagyasztja a többi programot, de õ tovább fut, de amikor hirtelen áramszünet miatt a gép megszûnik létezni, akkor nincs ilyen elodázott végem van érzés, akkor hirtelen megszûnik az élettér, nem csak az adott program, de az oprendszer is halott, nincs olyan program aki azon agyalhatna, hogy akkor most mi is lesz. Talán a mesterséges intelligenciában voltak olyan robotok, aki, amikor nem volt rájuk szükség, kikapcsolták magukat, aztán feléledtek, és ott folytatták, ahol abbahagyták.

Arról akartam írni, hogy ma a világ végére mentünk, ahol még elõtte nem jártam, a szülõkkel mentünk, meg az unokával, hogy lássunk világot, vagyis annak a végét (a világ végén vajon csak a fél világot látjuk? mert ahol a vége van, onnan vissza nézve a világ látszik, onnan tovább, a világ szélétõl kifele meg a semmi, bár azon is elgondolkoznék, hogy azt a semmit minek nevezzem, az vajon nem a világ része-e). Szóval elmentünk Hämeenlinnába, ahol elvileg még egyszer sem jártam, és felmentünk a világ tetejére, és letekintettünk a világra, és csodás volt, ott a tündérek között, mert ott az aulankoi erdõben élnek. Na de a lényeg az a dézsavû érzés volt, hogy itt már jártam, csak be nem mentünk, és ma is be sem mentünk a várba, mert nagyon köves volt az alja, és a babakocsit nem kockáztattuk, de ott az aulankói kilátóban kiderült, hogy ismerem én ezt a tájat, jártam már itt, csak azt nem tudom, mikor... Tudathasadás. Szép volt, jó volt. Láttuk a Linna Jazz-t is, annak legalábbis egy részét, jó kis ütõs jazz muzsikát játszottak a téren.

Ott vannak a tündérek. Látod?

A világvégére visszatérve: vajon a világnak a vége térben vagy idõben értendõ? Mert lehet a világ vége mondjuk a világ széle, ahonnan elõre semmi, vissza a világ, ez a félvilág, mint mondjuk egy félegyenes vége. De lehet a világ vége idõben értendõ is, a pont, ami után nincs semmi, nincs gondolat. Lehet, hogy a világ vége, akár idõben, akár térben egy olyan pont, vagy határvonal, amit soha el nem lehet érni, mert minél jobban megközelítjük, annál nagyobb erõfeszítés tovább menni, mert vagy kisebbek leszünk, vagy az idõ hosszabbodik meg, vagy a tömegünk nõ közel végtelenre, hogy ne legyen olyan erõ, amit ne kellene végtelenségig növelni, hogy a még hátralevõ távolságot legyõzhessük, de akkor elérkeztünk oda, hogy a fénysebesség, amit nem lehet meghaladni, maga a világvége, mert azon túl nincs semmi, és a 0 kelvinfok, az abszolút nulla hõmérséklet, ami az energiamentes állapot, az is a világ vége, mert az alá sem lehet menni, tehát itt van legalább 4 világvége, az energia mentes 0 K, a maximális energiával elérhetõ fénysebesség, a megközeíthetetlen térvég, és az elgondolhatatlan idõvég, amik szerintem valahol a végtelenben, vagy egy másik dimenzióban egymásnak megfeleltethetõk.

Az étterem a világ végén egy jó könyv, a mondanivaló elgondolkodtató, mert ott is azon agyaltam, vajon a világ szélérõl lógatták le a lábukat a hõsök, vagy a gondolataik válnak semmivé, mert hogy utána már nincs semmi, de aztán kiderült, hogy a világ vége nem is olyan rémületes, mert visszakerülnek véletlenszerûen egy ismeretlen helyre egy ismeretlen idõbe, mintha beleestek volna egy fekete lyukba, mintha átmentek volna egy féreglyukon, aztán valahol kikötöttek, és azon agyaltak, vajon hol is vannak most. Na de mi lenne, ha most kihúznám a dugót, és hirtelen minden gondolat, félig befejezett mondat mind elveszne a semmibe?

Mielõtt ez megtörténne, nyomok egy SAVE gombot.

Ui. A gyerek a franciaágyon (aminek a magassága 62 cm) már eléggé izegmozog, hason rugdos, tolná elõre magát, elõbb utóbb mászni fog, és elõbb utóbb el fogja érni az ágy szélét is. Neki most az ágy a világ, az élettér, és ennek a világnak a határa az ágy széle, ahova ki tudna ülni, ha tudna ülni, és lógathatná a lábát lefele, kifele nézve a világból. Ha odáig kimászna, és onnan, a világ végérõl lepottyanna, akkor elmondhatnánk, hogy átkerült egy másik világba, az elõzõ világból nézve a másvilágba, és onnan gondolna vissza, hogy vajon most hol is van. Ezek szerint mégis csak lehetséges olyan világ, aminek van széle, amin túl is van valami, de az már nem ennek a világnak a vége, ott már más törvények uralkodnak, és ebbõl a világból átjutni oda eléggé megrázó, mondhatni ütõs élmény.

Pimpók

Ki vagyok akadva! Rákeresek a neten a pimpóra, hátha valaki már megénekelte Vetier pimpóit (lásd az előző bejegyzésben), erre mit látok? A pimpó kicsi ötszirmú sárga virág. A múltkor megyünk az úton és az útszélén sárgán virágzik, mondom hogy hej, de lefotóznám, de azt hiszem kimerült, de ez a virág volt, ni, a pimpó. Megeszem a kalapom!

Annak a valószínűsége, hogy egy pimpó ráesik a kalapomra, nulla. (Vetier itt)

Pimpómezők

Áfonyás pizza készül, vagyis kedvet kaptam az áfonyás-túrós lepényhez, asszem írtam már a receptet (1 csomag fagyasztott tésztát, leginkább a linzerre hasonlít, finnül muuro a neve, kinyújtok a kivajazott fodros szélű porcelántálban, ráöntöm a fél kiló túrót, amit előtte elkeverek fél deciliter cukorral, egy tojással és kevés vaníliás cukorral, annak a tetejére 20 deka fagyasztott áfonyát, és be a sütőbe), és ahogy szórom rá a fagyott áfonyaszemeket a tésztára, amin folyósan elterült a túró, eszembe jut Vetier (ejtsd: vetyié) András valszámtanárunk könyve a pimpómezőkkel, valahogy így: egy pimpómezőn kelsz át, hatalmas karimájú kalapban, időnként le-leesik egy-egy érett pimpó a fáról, mennyi az esélye, hogy a kalapodra esik? Paraméterek a gyümölcs leesésének valószínűsége, a gyümölcsök száma, a kert és a kalap mérete. Ha jól emlékszem, az eredmény poisson eloszlást követ. Szóval nézegetem, ahogy az áfonyák, vagyis a kicsi pimpóim hogyan töltik be legegyenletesebben a rendelkezésre álló teret, azaz a síkot szórom, véletlenszerűen riszálom így is, úgy is, hogy mindenhova jusson, és ha valahol hiányzó mezőket, bocsánat, kertet látok, ott sűrűbben riszálom, aztán, ha a pimpók egymás hegyére-hátára potyognak, akkor kézzel beavatkozok és odébb tuszkolom őket, segít az alul folyós túró.

És ha nem figyelek oda, a pimpók már el is kapkodták a pimpótortát...

Jól elvagyok?

Miért vagyunk könnyebbek reggel?

Tudomány. Megfigyeltem, hogy reggel, ébredés után mindig egy kilóval könnyebb vagyok. Esetemben ez nagyjából 1%-os fogyást jelent (mert tele vagyok sûrû izommal), alvás közben. Kisérleteztem, ha ez ilyen jó módszer, akkor többet alszok, és mire felkelek, karcsú leszek, de a dolog nem mûködött. Hiába alszom 6 vagy 12 órát, a fogyás szinte mindig ugyanannyi.

Gondolkoztam, mi okozhatja a fogyást? Ha nem az alvás közben elfogyasztott kalória (mert akkor hosszabb alvással többet kellett volna fogyjak), és nem is a leadott salakanyagok (mert reggel is ugyanolyan szobatiszta voltam) akkor csak valami külsõ, gravitációs hatás lehet. Este valami az ágy felé vonz, nappal meg az ágytól el, az ég felé. Hoppá, megvan, hát a nap tömegvonzása! Este, mikor lemegy, az ágy szintje alól vonz az ágy felé, ezért látszik megnövekedni a súlyom este, reggel meg fentrõl vonz, kifele az ágyból. Úgy, mint az apály-dagály. Aztán lehet, hogy az növeli és csökkenti a súlyom, vagyis a tömegem, hogy este a naptól el, reggel meg a nap irányába forog a föld. Vagy a fény gyakorol valamilyen negatív nyomást a mérlegre: nappal a fény megemeli a mérleg lapját, este meg, mikor nincs fény, nem nyomja semmi negatívan, leengedi a lapot.

Hogy az elméletemet igazolni tudjam, további adatokra lenne szükségem. Légyszi írjátok meg:
Ti is soványabbak vagytok reggel? Mennyivel? Százalékban kellene. Nálatok milyen irányban forog a föld?

Jó lenne adatokat kapni az egyenlítõrõl és a déli féltekérõl is, lehet, hogy ott a forgás hatás, vagy a vonzás pont ellentétes irányban hat.