Fogyókúrám

Elfogyott a túrórudim. Mármint a friss, mert a fagyon van még vagy 2-3 teljes bontatlan csomag, amiben 10-10. Jaj jaj, most mi lesz? Nem valami diétás, de étrendkiegészítõnek esti éhség csillapítására jó. Persze kiütéseket okoz, de azért jó, talán valami adalékanyag, vagy tartósító van benne. Szerintem ezért pöttyös a neve...

Nézem az egyik finn kollégámat, valami fogyókúrás port ebédel. Kb 20 gramm por a tálba, bele 2 dl víz, és minden nap ezt ebédeli. Mi a spanyollal esszük a házi kosztot, én még salátát is hozok, mert valami kell a lasagne-hoz. Mondom, hogy erősen meg kell emberelnem magam, hogy ezt a kecske kaját meg tudjam enni. Mire kiderül, hogy a finneknek a saláta "nyúl-eledel". A spanyol egészségtelenül eszik, valami tészta, vagy darálthúsos penne, vagy lasagne, vagy pizza szelet, utána proteines puding. A finn kolléga meg a porai mellé néha benyom egy mandarint vagy almát.

Szerintem fogyni úgy lehet, hogy mindent eszek, még túrórudit, vagy a mézzel átitatott baklavát is, csak keveset. Így minden anyag bejut a szervezetbe, ami a fehérjék és egyéb anyagok előállításához kell, csak kevesebb. Van valami Libig minimum törvénye, a legszűkösebben rendelkezésre álló elem (építőanyag) határozza meg, hogy a szervezet (növény) mennyi fehérjét tud előállítani, és milyen sebességgel tud növekedni. Ezt már meséltem? Hiába van meg a termőföldben minden, ha pl a foszfor hiányzik, annak a mennyiségével lehet szabályozni, milyen gyorsan növekedjen.

Erről eszembe jut, hogy az én növényeim otthon, a lakásban, meg a kertben is, nem hajlandóak nőni, elvetem a bazsalikom/petrezselyem magot, és semmi, ma is ott áll 1-2 centisen 2 hónap után, hiába locsolom. Valamit a locsolóvízen keresztül adnak itt a növénynek, amit nem tudok, s ezért semmi nem hajt, nem növekszik nálam.

Gondolom a fenti igaz az emberi táplálkozásra is, ha valami teljesen hiányzik (pl szénhidrát, zsír), vagy nagyon egyoldalú az étkezés, és csak egyfajta nyersanyag megy be a szervezetbe, akkor az nem tud minden fehérjét felépíteni, és valami hiány lesz belül.

Na én ezért is eszek mindent. Én csak a kalóriára figyelek, nem számolom sem a zsír, sem a proteint mennyiségét. Persze, egy idő után beáll, hogy ha jól is akarok lakni 2000 kilokalóriából, akkor nem szabad túl sok zsírosat, vagy ami jobban fáj, túl sok sajtot enni, mert azokkal elszáll a kalória. Meg a cukrossal is.

Ezt már meg akartam mutatni. Ilyen kis spirálfüzetekben vezetem, hogy mit eszek, mennyi kalória, és mennyit mozgok. A kaját ha lehet leolvasom a címkérõl, ha magam fõzöm, akkor kis mérlegen kimérem a hozzávalókat. A ma reggeli szendvicsem például 30g kenyér (75kcal), 28g hummusz (100kcal), 2 szelet azaz 32g sonka (35kcal) 32g sajt (120kcal) paprika (20kcal) volt, az összesen 350 kcal. Megbecsülöm a sportot is, a gyaloglás az én súlyommal kb 95 kcal/km, az úszás 38kcal/100m, a squash-sal bajban vagyok, mert nagy a szórása, de 1 órás laza öregemberes játékra cserékkel 400-500 kcal körül számolok, attól függõen, hogy mennyire rohantam és izzadtam, és a teljes órának hány százalékában játszottam. A szexre is szoktam beírni, már ha van olyan... :)

Íme néhány saját komment a füzetek hátuljáról:
- KCAL-napló 2016 május 10-tõl (111.5kg)
- Cél: 2016 végéig megtartani a 102 kg-ot, esetleg lassan 100-ra fogyni.
- Nagy a pocakom. Tovább kellene fogyni.
- Nehéz betartani a 2100-2200 kcal-t (2500 könnyen lemegy)
- Új cél: (2017) május végéig 95kg.
- 2017 április: már az is elég, ha nem megyek vissza 100 fölé
- Update: 2017 nyár végén még mindig 100kg fölött vagyok
- 2018 aug: megtartani a 97kg-ot. Év végére 95.

A negyedik kötet most nincs itt, de az excelemben benne van a lényeg:
- mennyi volt a reggeli súlyom (evés elõtt, ruha nélkül)
- mennyi volt az aznap elfogyasztott kalória
- mennyi volt az aznap elégetett kalória (mozgás fajta szerint, külön gyaloglás, úszás, squash, egyéb)
- és a megjegyzések, hol fájt, mennyit kirándultam/úsztam, néha az is, hogy kivel találkoztam és hol jártam. Azt is beírom, ha lefekvés elõtt vagy után rámjön a zabálás.

Akkor amikor elkezdtem nagyon gyengusz lehettem, mert kb 2050kcal votl az a napi kalória mennyiség, aminél tartottam a súlyom, se nem fogytam, se nem híztam. Most ez az érték kb 2300kcal, tehát kicsit többet ehetek. A magyarázat az lehet, hogy az izom, most már elvileg több van, többet éget el.

A súlyom eléggé hullámzik, de most megint 100 alatt vagyok, és már nem szeretném visszahízni, mert könnyebben mozgok, meg minden. Pocak még van, sajnos, a tokám is megvan... És az akaraterőm sem annyira erős, hogy az esti falás-rohamokkal meg tudjon birkózni. A zéró kóla segít, mert feltölt, de nem tudom mennyire máj- és gyomornyálkahártya-barát. (Az excelt egy időben hanyagoltam, elfogyott a motiváció, híztam is rendesen ez alatt, de a füzetben, talán a 3. kötetben megvannak, csak be kellene vinni - bár így utólag minek rágódni rajta?) Igen, benne van, ez itt lent 2017 február. 104,5 kiló voltam. Kiemelések tõlem.

Ha van tapasztalatotok, akkor hasonlítsátok össze az enyémmel. Kommentelni nem kell, csak ha nem bírod magadban tartani.

A szakáll fogyaszt

Pár hete nem vágtam le a szakállam, most nő.

Mióta növesztem a szakállam, fogyok. Ergo a szakáll fogyaszt. Vagy a hasfájás, ami kb azóta tart, hol visszajön, hol elmúlik, de néha a szokásos 2000-2200 kcal helyett csak 1000 kcal-t birok enni. Máskor meg (pl a múlt héten Szerbiában) 3500-at. Ezt hívják szakaszos koplalásnak?

De az is lehet, hogy csak optikailag slankít, eltakarja a tokámat. Mondják is sokan, hogy sokat fogytam. Ha tudnák az igazságot, hogy az a sok csak másfél kiló... Vagy lehet, hogy régen, áprilisban láttak utoljára? Akkor valóban 7 kilóval több voltam.

Nem tudom, hogy megtartsam-e, kivárjam-e, míg megnő, és szép dús programozó szakállam lesz, mint a kollégáimnak. A gyermek azt mondja, hogy legyek szakállas, a két ex barátnőm azt mondja, hogy jól áll (ezen a fejen már ez sem ront :) ), az első feleségem azt mondta, hogy ronda, a második ennél diplomatikusabb.

Megnöveszteni nehezebb, mint levágni. Ha meg akarom nézni, milyen lennék dús szakállal, akkor hónapokig kell türelmesen kivárni, hogy megnőjön. A csupasz arcomat már ismeritek, ha valakit zavar, 5 perc alatt el tudom tüntetni. (Vagy találni kell egy ügyeskezű photosop machinátort, aki felvarázsolna a fotómra mindenféle szakállakat, de ilyet nem ismerek, meg ugye a lopott szoftvert sem támogatom.)

Motiváció1: ha eddig szakáll nélkül nem keltem el, hátha szakállal kelendőbb leszek a társkereső oldalon.
Motiváció2: hátha a szakáll mögött elrejtőzhetek, kevésbé leszek félénk, bátortalan, és kibújik belőlem az igazi pasi :) (szomorkás haha ikon helye).
Motiváció3: ha már a fejem teteje üres, legyen az alja szőrös. Ha elég hosszú lesz, majd megfordítom fejjel lefelé, (favicces haha).
Motiváció4: eltakarja az arcom, nem égeti meg a nap (anyajegyek).

Feltettem egy kérdést a szociális médiában, érdeklődöm, hogy a nők hogy viszonyulnak a szakállhoz, zavarja-e őket (pl csókolózáskor). Úgy, mint a rövidre nyírt fanszőrzet szokott.
A többség pozitívan áll a dologhoz. Mindenesetre most lehet, hogy nem ismernél meg, vagy megismernél, de furcsa lenne, és ez kiülne az arcodra, amitől elbizonytalanodnék, és azonnal elmennék borotválkozni.

Ergo jobb, ha most nem találkozunk, mert az álom súlyom még egy 15-20 kilóval odébb van. De akkor kockahas, meg charme... vigyázz, elkaplak.

(Itt a gráf. Ha extrapolálok, megkapom, hogy ezzel a sebességgel folytatva 1 év múlva Adonisz elbújhat mögöttem. Most is, de most a méreteim miatt.)

Squash

Még mindig számolom a kalóriákat. Naponta 2200-2500 kcal között eszek, de ez nekem sok, max 2000-2100 lehetne a bevitel, hogy fogyjak. Tehát mozogni kell. 1 km ütemes gyaloglás az én súlyommal tömegemmel 96 kcal fogyasztás, az kb 12 perc. 1 óra alatt el tudok égetni 480-at. Oops, ez nem kevés, de baromi unalmas. Meg minek, ha van autó? Az úszást szeretem, azzal 38 kcal-t használok 100 méteren. Fél óra alatt megcsinálok 1000 métert, az még mindig csak 380. Na de a squash! Akárhol nézem, 1 óra játék valahol 800 és 1000 kcal között van. Mondjuk mi öregesen szaladunk a labda után, meg minden meccs után ellenfelet cserélünk, így effektív játék csak 40-50 perc, számolom durván 600 kcal-val. Sokkal hatékonyabb, ha fogyni akarok. Ráadásul jól megizzaszt és megmozgat. Ma például elmúlasztotta a derékfájásomat. Meg jó a társaság. Míg az úszás magányos és meditálós, squash alatt van lehetőség megbeszélni, hogy kinek hol fáj, és kinek jobb nő a pszichológusa.

Szóval elhatároztam, hogy újra kezdem a squash-t. Orosz barátommal is squashozunk, és hogy ne égjek, magyarokkal gyakorlok. Az heti két alkalom. Ami rengeteg pénz. Azért hagytam abba két éve, mert nem tudtam kitermelni annyi készpénzt, hogy a tagdíjat fizessem. Most megegyeztünk a szervezővel, hogy kajautalvánnyal is fizethetek. Squash után a pizzát én veszem... Mióta főzök magamra (úgy könnyebb számolni a kalóriákat, s ha kiadagolom a kaját és lemérem, pontosan tudom, hogy mikor mennyi kalóriát eszek meg) minden hónapban megmarad egy valagnyi ebédjegy, amivel nem tudok mit csinálni. Szerencsére a pizzéria elfogadja, ez a kérdés megoldódik.

Most pár héten keresztül jobban odafigyelek a squash-os napokra, olyankor nem fogok más mozgást végezni, hogy pontosíthassam a képletemet. Ha nézem a kilókat, és a bevitt kalóriát, akkor meg tudom állapítani, hogy egy suash alkalom mennyi kalóriát égetett el.

Ezt szeretem ebben a kalóriaszámolásban: szinte teljesen pontosan megvannak a képleteim, hogy a szervezetem mennyi mozgással mennyi kalóriát éget el.

Ez a dolog (a számolás) tud motiválni.

Futottam

El tudsz képzelni engem futni? Inkább gurulni...

A helyzet az, hogy futottam. Igaz még keveset, van nálunk az erdőben egy fasza kis 8-as kör, elfutok a kacsás tóig, ott be balra az erdőbe, megkerülöm a tavat, ott van egy kis hegymenet, meg egy nagyobb szakadék, aztán megint fel, ott beérek az erdő közepére, ahol van egy erdei tornapálya, meg gerenda emelgető hely, lehet csinálni pl felüléseket, de nem állok meg, mert az órával versenyzek, onnan megy az út egyenesen lefele a tóhoz, a kacsa-etető helyig, ott megint be az erdõbe, ezt a sötét szakaszt így kétszer teszem meg, s onnan nem jobbra, hanem balra kanyarodok, és egy bazi nagy emelkedővel, meg egy nagy hurokkal - itt szoktak rám támadni a legeltetett kutyák - haza futok. Olyan, mint egy vizes 8-as. Na jó, inkább mint egy földbe fúródó rakéta, vagy fejjel lefele fordított java bean. Most nem tudom megmutatni, mert a másik telefonomban van a térkép. De mégis, egy korábbit. Ebből a körből próbálok egyre többet futva megtenni.

Most 5 szakaszon futottam, összesen kb 7-800 métert, haladás, mert legutóbb még csak 600-at sikerült. Az Endomondo meg örül, mert azt hiszi, hogy miatta csinálom. A térdem érzi, meg a csípőm is, meg a vádlim, meg szinte minden porcikám, de jól esik. -- Most kezdem érteni, mit jelent az, hogy a 7 kilométeres szint alatt (ha lassú vagy) felvesz a kapkodóember.

Azért mentem futni, mert tegnap hamarabb véget ért a kolbászolás, s nem volt nálam fürdőruha. Úgy volt, hogy este 9-ig oda leszek, és bár minden nap ott van az autóban az úszócucc, tegnap nem is vittem el. De aztán úgy lett, hogy 7 órakor ott állok az uszoda melletti parkolóban, mert pont ott van a REKO, minden kolbász elfogyott, a pénzzel és a maradékkal leszámoltam, s haza kell menni, egyrészt betenni a hűtőbe a piacon vett kolbászt és tofut, meg falafelt, meg mindent, amit ott vettem, másrészt a cuccért, és jönni vissza a szokásos adagra. Otthon viszont már nem akaródzott az úszás, olyan szép délután volt, s idén még nem igen élveztem az udvaron ücsörgést kerti széken, árnyékot adó napernyő alatt, míg az egyik szomszéd balról dohányfüstöt, a másik jobbról égetett hús szagot ereget a susogó, mókussal és madárdallal teli erdő, s mi jobban fáj, az orrlyukaim felé.

Este jött az ötlet, hogy mehetnék megint egy kört, az a múltkor is jól esett, s csak úgy, ahogy voltam, mentem, mert még hallottam a lelki szemeim előtt, amint F* mondja "te fogytál", mert észrevette, hogy idén jóval kisebb a tokám. Hát igen, míg én azt hiszem, hogy fel van fújódva a nyakam, õ azt látja, hogy vékonyabb, soványabb. Bár úgy legyen. Fogynom kell még 10-20 kilót, nincs kecmec, nincs megállás, most erre az egy dologra vagyok rákattanva, mert ha soványabb vagyok, mindenféle bőr alatti és csonton ülõ dudor könnyebben észrevehető... meg mert könnyebben versenyzek akkor a lifttel.

A galaxis útikalauzban említik, hogy a túlságosan fecsegős, jövőbe látó liftek helyett valaki feltalálta a lépcsőt. Gyerek voltam, fürge voltam, féltem a liftben, versenyt futottam vele, hamarabb leértem a 7. emeletről, mint a diákszerelmem, hármasával vettem a lépcsőfokokat, sosem tévesztem el, fordulónként 9 volt, emeletenként két forduló - valaki kiszámolta, mekkora az ergonómiailag ideális lépcső hossz és magasság. Valahol ez a fürgeség elmaradt, talán akkor, mikor lapos házba költöztünk, vagy mikor bekötötték a fejem. Vagy akkor, mikor megpróbáltam a kollégiumban felgyalogolni a 14. emeletre. Ott voltak az évfolyamtársaim, a kék bivaly. meg aztán a magfusion. Ott tartottak korábban lépcső futás bajnokságot, az egyik lépcsőházon fel, a másikon le, 2x18 emelet. Haj, azok a szép, családmentes egyetemi évek (nem sok volt belőle, mert az egyetem végére beszereztem 1 családot és 3 saját gyereket.

A cél az, hogy a liftet teljesen ki tudjam iktatni az életemből. Ez teljesen vállalható, kihívást jelentő de elérhető cél, hogy van-e értelme, az majd elválik. Na meg az, hogy ezt a 3,25 kilométeres kört egyben le tudjam futni. Motiváció van, ismerős fut rendszeresen, posztol is a facebookon, szerencsére az én endomondo-m nem hajlandó erre.

12752 nappal korábban...

Ma megint jó napom volt, gondoltam megörökítem. Pontosabban csak a vége lett jó, az eleje lassan és nehezen indult. Ma dolgoztunk, itt nem a pünkösd, hanem az áldozócsütörtök a szabadnap, tehát a munka indult nehezen és lassan, vagy a munka miatt a nap. Az ebéd már jó volt, saját gulyásleves saját paprikával, meg túrós tészta volt anyám-féle meggylekvárral. A délután hamar eltelt. Munka után  az önkéntes klubban voltam, egyedül a csoportból, nyár van, a többiek már tojnak a szeretetszolgálatra. Ennek az lett a vége, hogy a munkatárs (szoc. munkás, akinek valszeg kisebbségi komplexusa van) meg a külsős tréner csak engem szekált. Aztán elmentem úszni, 1300 méter sikerült. Esett az eső, és jól esett kint, talán jobb is, mint amikor süt a nap. Kevesen voltak. Előtte a gyermekeimmel kicsit párbeszédbe elegyedtünk, mutattam nekik, hogy hétvégén kik lépnek itt fel, a Rammstein, meg Evanescence, meg Stam1na és hasonlók, bírnák, szeretik az ilyen zenét, bár mint kiderült az egyik mégsem annyira. Kérdem tőlük, hogy ússzak-e vagy se, ha esik, mutatom is fotón, hogy párolog a víz felett a vízpára, erre kérdik, hogy itt nincs 30 fok? Épp 10 fok van, mikor hét ágra sütött a nap a hétvégén akkor volt 15.

Kicsit összevissza írok, mert összevissza jutnak eszembe a dolgok, s nem tudom követni, gondolom a szoc munkásnak is azért volt kisebbségi érzése (látom a szemén, hogy figyel de nem ért), mert nem tud követni. Szerencsére a facilitátor eszes, helyén tud kezelni, visszakérdez. Annyi azért kiderült, hogy nagyon nem érzem jól magam a bőrömben, legszívesebben elteleportálnám magam valahova a Betelgeusse-ra egy valószínűség-generátorral. (Hallgatom a rádiójátékot, a felújított BBC kiadást, azt képes vagyok élvezni.) Most leginkább Marvinra hasonlítok, ahogy ükök egy karosszékben, fel, s le, mivel hintáztatom, miközben baromira fáj a derekam.


A mai nap tanulságai:

Axióma 1: esőben kevesebb embert kell előzni és kerülgetni a medencében.
Axióma 2: ha az egyik öltözőben a szauna nem működik, abban az öltözőben kevesebb ember lesz, ergo jobban elférek.
Axióma 2b: ha mindez esős napra esik, akkor ez hatványozottan érvényes.
Axióma 3: a medence oldalán vizet befúvó nyílás elé állva megmasszíroztathatom a fájós derekamat, ergo ehhez nem kell feleség.
Axióma 4: esőben jobb úszni, nem esik a napfény a hátamra meg a vállamra, nem kell kerülgetni.
Axióma 5 (ezt az önkéntes klubban gyűjtöttem): ne szólj szám, ha nem fáj a fejem.


Az utolsóhoz tartozik egy kis magyarázat. Mivel ma mindenki rám figyelt, és nem voltak fékek és ellensúlyok, tehát más, aki előtt nem beszélek személyes dolgokról, elmeséltem, miért vacillálok ezzel az önkénteskedéssel. Hogy jó oda járni, de önkéntes munkát most nem akarok végezni, mert lehet, hogy rossz tanácsot adnék a váló félben levő pácienseknek. Mert ez a rendszer mégiscsak a feminizmust támogatja, s az most megint nagyon a begyemben van. Mikor csütörtökön elmentünk az erdőbe, az egyik ember nagyon lemaradt, s mivel megszántam, hogy ne maradjon egyedül, nekem sem megy úgy a rohanás, bár bírtam volna, lemaradtam vele, és kifaggattam, hogy mi baja a feleségének, akiből hamarosan ex lesz, s azt mondta, hogy a gyerekvédelem arra kényszeríti, hogy váljon el. Khm. Vagyis egy hivatal, vagy annak egy hitvány hivatalnoka, aki arra hivatott, hogy a családokat (gyerekek sorsát) egyengesse, tönkretesz családokat. Az exe nem akar elmenni, idegenként egy idegen országban nem él túl, együtt akarnak maradni, de ha nem megy, akkor elveszik a gyerekeiket. A finn nem fogja fel, hogy az az asszony meg az az ember itt nem talál újra magára, egymásra vannak utalva, és nem akarnak elválni. Na ezt elmondtam nekik, és mivel finnek természetesen kiakadtak, mert fel sem tudják fogni, milyen egy idegen országban egyedül élni, mikor a bőröd sötétebb, épp úgy, mint amikor a neved B-vel kezdődik, és arra mindenki allergiás, mert ki se tudja mondai, benne sincs a finn ábécében, ábécé helyett azt mondják ápinen, p-vel, a beton is petoni, a busz meg pusszi. Azt is mondtam, hogy ha nagyon sok szabad időm van, akkor próbálom hasznos dolgokra fordítani. (A kevert stratégiát nem akartam elmagyarázni, ezért csak példákat mondtam.) Ha azt az időt a gyerekemmel tudom tölteni, akkor nekem az fontosabb, azokon a napokon ne számítsanak rám. Ha azt az időt pénz keresésre tudom fordítani (leggyakrabban nem, de azért adódik egy-egy nap, mikor be tudok ugrani pizzát sütni, vagy számítógépet installálni), akkor megintcsak ne számítsanak rám, mert a fizetős munka fontosabb, mint hülye kábszeres feleségverőknek magyarázni, hogy a répa miért jobb mint a bot. Na jó, ez erős, meg kell magyarázni: az angolban van ez a kétfajta kifejezés a motiválásra, a lovat lehet ösztökélni azzal, hogy bottal verjük a seggét, meg azzal, hogy répát tartunk az orra elé, és a répa állítólag jobban működik. (Szerintem a fájdalomtól vagy a büntetéstől vagy az éhenhalástól való félelem erősebb, de lehet, hogy csak azért gondolom így, mert engem nem vertek, viszont semmiféle cukorkával vagy ajándékkal nem lehet elkényeztetni, szeretetmegvonással vagy direkt napfénnyel annál inkább.) Mondom azt is, hogy ha mindez nem áll fenn, de elmehetek úszni, vagy kondizni, akkor oda megyek inkább, mert a fogyás az most az én botlovam (finnül keppihevonen) vagy vesszőparipám, azért képes vagyok tenni, mert szeretném a hátralevő 12752 napomat egészségesen leélni, meg azért is, hogy az emberek ne ábránduljanak ki mindjárt a fizimiskámon azon, hogy szétfolyok, meg amúgyis undorítóan nézek ki (ez a szó olyan olaszos: undoriito). Még azt is hozzátettem, hogy önkéntes munkát ezer helyen lehet végezni, tehát ha azt akarják, hogy oda járjak, tegyék vonzóvá, szexivé, adjanak olyan munkát, ami kihívás, vagy el fognak veszteni. A vöröskeresztnél csomagolni, vagy a krisnásoknál ételt osztani, vagy a templomban vetíteni mégiscsak kézzelfoghatóbb munka.

A fő, hogy ott voltam az uszodában, esőben, kimozgattam a fájós derekam, mert jól esett. Gondolkoztam, hogy milyen lenne, ha jég esne, vajon az fájna? Erre belenyilallt a jobb mellembe valami szúrás. Volt már ilyen 1-2 hónapja, csak a bal oldalon. Azt mondta rá az ex, hogy nőknek gyakrabban van ilyen, tejmirigy gyulladás, ne aggódjak miatta, majd elmúlik. Jó, de azért a biztonság kedvéért megnéztem, nem-e menstruálok. Viszont a derékfájásom okozhatja prosztata is... Minden mindennel összefügg? (Dirk Genlty holisztikus detektíviroda)

Most a nap végére megint elkeseredtem, a galaxis a kocsiban maradt, Bo Derek meg csak álom volt.

Orvos belõlem -- avagy zsír a májban a fogyástól

Ezt magam ollóztam össze, szóval nekem igaz. Fogyok, és fáj a derekam. Az én drága fõnököm, aki kb korházi onkológus, vagy radiológus, vagy hasonló, mondja, hogy ne parázzak, ez nem rák, ez csak elvonási tünet. Csodálkozom egy hetet, mert már mióta nem dohányzok, hogyhogy csak most jelentkezik az elvonás? Ennyiben maradtunk, szabadon parázkodok tovább, õ meg elment szabadságra.

Eltelik a szabadság, sem a finn dokinéni, aki észt származású, sem az ultrahang, sem a napsütés, sem a fogyás nem vígasztal, keresem a "fényes máj" tünet okát. Nehéz, mert sem ultrahangom, sem vérvételi lehetõségem nincs, sem nem látok magamba. Nincs cirózisom, az biztos, a dokinéni azt nem mondta, csak azt, hogy kövér embereknél normális, ha a máj világos képet ad az UH-on, mert sok a sejtek között az apró zsírcsepp.

Már egy hete googlizok, finn nyelven semmi, csak valami ijesztgetõs oldalak, hogy ebbõl 20% valószínûséggel alakul ki nem-alkohol-eredetû májelhalás, vagy mi. Hurrá, újabb rettegnivaló. A gond igazából az, hogy ha nincs meg az oka, hogy miért fáj a jobb derekam, és miért csak egy oldalon, akkor valami olyan bajom van, amire még nincs gyógyír... Szóval magyar google, fényes máj, erre jön is az okosság, mindig is tudtam, hogy a magyar orvostudomány (még minding) veri a finnt, akik még a gyógyteákat sem ismerik. (pl itt nem lehet kapni semmi macskagyökér vagy hársfa vagy hurutoldó teákat, nem is forgalmazhatott ilyet a magyar online teásbolt, pedig lett volna rá kereslet, fõleg télen). Na azt mondja a weboldal, hogy erõs fogyás után lehet ilyen az ultrahangos kép, mert a fogyáskor lemenõ zsírt a májnak kellene lebontani, de az nem gyôzi olyan gyorsan. Erõs fogyás folyománya lehet a diabétesz, szóval jó vigyázni, és nem szabad semmi alkoholt inni, mert akkor jön a cirmos cica. Tudsz követni? Cirózis, természetesen, csak kiváncsi voltam, ébren vagy-e.

Magyarul túl gyorsan fogyok. Május 9 óta, kb 2 és fél hónap, 6.4 kiló. Sok az?

És mivel a májban ideiglenesen felgyûlik a zsír, az nagyobb lesz, amitõl fáj, mert nem fér el. S hogy én mit paráztam rákon, meg nem diagnosztizált betegségen... Mindenesetre feketepont a dokinéninek, mert legalább arra felhívhatta volna a figyelmem, hogy méregtelenítsek, meg hogy ne igyak, meg hogy ne egyek zsírosat (fáj is a bal vállam minden evés után, az epére utaló tünet), meg egyek elég fehérjét, az segít a májon, állítólag.

Gyerekek, ha így haladok tovább, beiratkozok az orvosira, és életeket fogok menteni, nem csak lelki bajoktól, mint eddig, meg magamtól, hanem testileg is. Szép új célok, szép új jövõ. Rettegjetek!

Elemezzünk

Két és fél hónapja, azaz 11 hete mondtam, hogy elég a pocak, és lefogyok. Voltam már 113 kiló felett, de akkor épp csak 111.5, onnan indult a kalóriaszámolás. Kezdetben AKCD diétás port használtam, ami 2 hétig tartott, utána csak arra próbáltam odafigyelni, hogy 1800-2000 kcal körül egyek naponta. Itt az eredmény: szabadság után 106 kiló alatt a súlyom. Ma reggel 105.6. Az majdnem 6 kiló 11 hét alatt. Felírom a büszkeségfalamra.

Van, amit nem értek, de nem baj. Pl azt mondja szinte minden kalória kalkulátor, hogy az alap kalória igényem 2500-2700, de ha ennyit ennék, nem hogy szinten maradnék, de híznék. A görbéim szerint 2050 kcal (ez már a sporttal korrigált érték) esetén tartom a súlyom, alatta fogyok, felette hízok. Tiszta.

A kajákat felírom, mit ettem, mennyi grammot, annak mennyi a kalória értéke, és nap végén összeszámolom a napi fogyasztást. Eléggé szór, van, hogy nem bírom megállni a pizzát, vagy a keddi squash után (800 kcal fogyás) jóval éhesebb vagyok. Ez belefér. Az átlag a lényeg.

Könnyebb számolni, ha kész kaját veszek, mert a dobozon általában rajta van az energia. A McDonalds is jó, mert az interneten fent van. A saját főzést is lehet számolni, de minden hozzávalót mérni kell, táblázatokban keresni mi mennyi kalóriát tartalmaz, aztán a kész étel súlyát lemérni, így megvan, mennyi 100 grammra. Aztán mérem, hogy mennyit eszek belőle. Ma pl 3 palacsinta, 135 gramm x 190 kcal (ennyi jött ki a hozzávalókból, meg a sütéskor elfogyott olajból) 3 evőkanál kakaóval (30 g x 370 kcal), meg a hozzá (száraz volt) elnyalt saját áfonyalekvárral (90 kcal) összesen 458 kcal volt. Azért az sok, meg mennyiségre kevés vacsorára, de ez egy ilyen nap volt (a vidámpark után kotipizzát ettünk...). De sokat mozogtunk.

A sport egy kicsit nehezebb. Az alap mozgást nem számolom, csak ha valamit huzamosabb ideig csinálok, mint pl ma a vidámparkot. 3 óra mászkálásra számoltam kb 3-4 kilométer sétálást. Aztán lehet, hogy a hullámvasutazás többet fogyaszt, de nehéz felmérni. A squash, úszás, biciklizés kalóriája fent van a neten, ezekre van kalkulátor, csak arra kell odafigyelni, hogy amint mennek le a kilók, egyre kevesebb kalória fogy el ugyanannyi mozgástól: kevesebb súlyt cipelek.

És a pozitívumok: a derekamról lement 7 centi, a csípőmről is legalább 5, az övemet 2 fokkal beljebb tudom becsatolni. Messze még a cél, ezért nadrágot csak egyet vettem a kifogyott farmer helyett.

És itt a grafikonok, a száraz tények, magukért beszélnek. A fogyás görbén látszik (trendvonal képlete), hogy ha heti fél kilót akarok fogyni, akkor 111 kilokalóriával kevesebbet kell ennem minden nap. A nulla szinthez 2060 kcal tartozik, tehát a fogyáshoz napi 1950 kcal-t vagy alatta kell ennem. Hogy időnként beleférjen egy kis "bűnözés", sör, vagy chips, inkább 1850 körül eszek. Pontosabban kb 2050-2200 körül eszem, és megpróbálok legalább 300 kcal-t elégetni valami mozgással. Nem mindig sikerül. (1 km gyaloglás a 107 kilómmal 98 kcal-t éget el, 100 m mellúszás kb 42-t.)

A másik görbén látszik a megingás, be is karikáztam: néhány hét fogyás után elfogyott az erőm, jött a nyomorultan-érzem-magam szakasz, meg a mindenféle fájdalmak, majdnem feladtam. Na akkor jóval 2000 kcal fölé ment a napi enegria, el is kezdtem hízni. Akkor jött a dohányzásról leszokáskor használt módszer: a célok, mit akarok elérni, miért csinálom ezt a szenvedést. Mert nem elég most odafigyelni a kalóriákra, ezután mindig figyelni kell, ha nem akarok pufi-lufi lenni, zsírtojás, és ha nem akarok infarktust, meg egyéb egzotikus betegséget.

Egyszóval nem könnyű számolni, meg követni, de érdemes, mert a mérnők-agyam ezt, a táblázatozós, számolós módszert érti, és amint látni, működik.

A következő cél: 105.5 kiló a hó végén, aug végén 103, szeptember végén 102 kiló. Na az kemény menet lesz, mert jön az ősz, a sötét, lesz zabálás biztos, meg chips is, meg drágább lesz a paradicsom, a gyümölcs...

Töpörtyűkrém szalonnával

Most a kilókról akarok szólni. Vannak itt olyanok, akiket ez érint? Mármint rajtam kívül? Te például hány kiló vagy? Igen, te, aki olvasod. Nő vagy és több, mint 60 kiló? Férfi és több mint 75? Rossz hírem van. Túlsúlyös vagy. Sőt, lehet, hogy kövér. Nem ismerlek, de hát néha te is ráállsz a mérlegre, ugye?

Na most elmondom mire jöttem rá. Arra, hogy ez az egész túlsúly mizéria, a kalóriaoldalak, az ajánlások mind egy nagy átverés. Azt nem mondhatom, hogy összeesküvés, mert ennyi sok ember nem tud összeesküdni ellenünk, földlakók ellen, de érted, itt minden ellenünk van.

Egy az, hogy megmondják, mennyi az ideál. Nőknál kb 60, férfinél kb 75. Hát ez elérhetetlen. Ez nem lehet az átlag, ha az emberiség 80%-a ennél nehezebb. Akkor lehetne ez az átlag, ha beleszámolnánk a bébiket, a gyerekeket, az afrikai éhezőket, és a föld alatt pihenő csontvázakat. Tehát nem valós amit állítanak, hogy az ideális, az átlag ennyi. Nekem pl sokkal jobban bejönnek a 70 kilós csajok, mint a 60. Na jó, az is jó, ha izmos, meg minden, de a 70 nőies. Elhitetik velünk, hogy az átlag ilyen kevés, hogy ez az ideál, és egész életünket frusztációval, idegbajosan élhetjük, hogy mi kövérek vagyunk, és folyton bűntudatunk van, ha megkívánunk egy szelet dobostortát. Aki pedig tele van félelemmel, az irányítható. Annak megmondhatják, hogy hogyan éljen, mit egyen, mivel tud lefogyni. Diétás kajákat, fogyasztó porokat, kondibérleteket, tévéshopos haserősítőket, felülést és fekvőtámaszt segítő gépeket, sőt, futócipőket!!! biciklis ruhát és kobakot, pulzusmérős órát, kalóriaszámoló és testzsír százalék mérő mérleget sóznak ránk drága pénzen, mert tudják, hogy a "tehetetlenség" a dolgok természetes rendje, ha nem traktálnának bennünket reklámhadjáratokkal, mi a nyugalmat választanánk.

Kettő, a tévében főzős műsorokat sugároznak. Felhergelik az ízlelőbimbóidat, az orrodat, a gyomrodat, szóval az érzékeidet, mikor a nagymellű Nigella vagy a hazai Stahl Judit (megy még a programja?) az orrod előtt főz látványosabbnál látványosabb ételeket, de mivel a szag, az íz, az érzés hiányzik, kényszeresen tömöd magadba a töltöttkáposztát vagy ha az sincs, a csipszet. Fokozzák a frusztrációt. A tévében bemutatott főzést ugyanúgy be kellene tiltani, mint a tévében bemutatott széklet ürítést.

Három, megmondják, hogy hogy egyél, mit egyél. Azt mondják sokszor egyél keveset. Ez a legnagyobb hülyeség! Ha valaki a kilókkal kűzd, annak nem többet kell enni, hanem kevesebbet. Baromi nehéz megállni, ha az ember reggel bundáskenyeret csinál, hogy a 4. szelet után ne egye meg a hatodikat is, és ne vastagon kenje rá a házi baracklekvárt, vagy urambocsá, fokhagymával egye lekvár helyett. Már az egyszeri étkezéssel is nehezen bírkózunk meg, ott vannak az ösztöneink, kaja van előttünk, energia kell a túléléshez, hát eszünk. De ha ezt ráadásul naponta 5x kell eljátszani, hogy korlátozzuk magunkat, teljesen meg fogjuk útálni saját magunkat, mert nem adunk eleget enni, sanyargatjuk a testünket. Hát nem jobb, ha nem 5x, csak naponta 2x veszekszünk magunkkal?

Gondolj bele, kedves olvasó, ha csak naponta 2x ennél kiadósan, mennyi férne a hasadba? Tegyük fel napi 5x eszel rendesen, odafigyelősen, az 5x400 kcal, összesen 2000. Ez már elég szigorú diéta, a kalóriaszámoló oldalak szerint (az alap energiabevitel sport nélkűl 2100 ha nő az áldozat, 2600 ha férfi. Mi lenne, ha naponta csak 2x étkeznél? Képes lennél egyszerre megenni 1000 kcal-t? Ugye, hogy megszenvednél érte? Sokkal könnyebb megállni 800-nál, mint naponta 5x 400-nál. És 2x 800 kcal, és itt jön a matematika csodája, az még csak 1600 kcal, és marad hely annak az egy szelet dobostortának is (400 kcal) !!! Ujjé.

Van itt még valami. Az éhezés. Az ugye rossz? Hát nem. Éhezni emberi dolog. Most már a dietetikusok is kezdenek rájönni (kezdenek?), hogy néha kell kicsit éhezni is. Olyan ez, mint az alvás: az agy akkor regenerál, akkor tisztítja ki a melléktermékként keletkező proteineket. Mi van, ha a gyomorba folyamatosan kaja érkezik? Megmondom, ugyanaz, mint amikor folyamatosan a számítógép előtt ülsz, és nem mozogsz. Hozzászokik, eltunyul, ellustul. Jön egy kis éhségérzet, máris jelez, mit jelez, könyörög, hogy elviselhetetlen a fájdalom, adj enni. És a jól beprogramozott egyed megy, mert eszébe jut a program, hogy többször keveset, és már pakolja is meg, hogy szegény gyomorka ne jajgasson. Hát így tett az a 430 kilós brit pasi is. Éhségérzete volt, evett. Kikiáltották az éhséget rossznak, száműzni való ellenségnek. Kipróbáltam, koplaltam. Az első 3-4 nap nehéz volt, de nem kibírhatatlan. És aki elmegy lébőjt kúrára? Vagy aki húsvét előtt 40 napig böjtöl? Azokkal mi van? Azok érezni akarják az éhséget, vissza akarják szoktatni a gyomrukat a normális, emberek számára normális rendhez, hogy vannak üresjáratok, amikor a gyomor pihen, nem emészt, nem termel gyomorsavat, sem nem kell cukrot lebontani, így a hasnyálmirigy is pihen (gyerekek, ezt most találom ki, nehogy emiatt elkezdjetek változtatni az étrendeteken, mert aztán ki tudja milyne cukorbajotok lesz, aztán rámkenitek, szóval vigyázzatok mert ez amit írok nem tudományos kisérletekkel alátámasztott tény, csak buta gondolatmenet).

Szóval szerintem együnk naponta 2x kiadósat, egy ebédet és egy vacsorát, akik este inkább aludni szeretnek, és nem élvezkedni, azok gyenek reggel többet és délben, és közte igenis engedjük magunkhoz az érzéseket, az éhséget, hogy elvégezhesse a dolgát, kiüríthesse a gyomrot, aztán a beleket, mert az éhség nem ellenség. Az ellenség a tévé és a dietetikus, és a konditermes, és a közértes, és a tévés, akik programoznak, akik az érzékeinkre és a tehetetlenségre hatva terelgetnek bennünket a kasszán keresztül a koporsóba.


Éljen a forradalom!

Ma reggel töpörtyűkrémes fehérkenyeret ettem szalonnával és lilahagymával.

Viszonyom a pocakom

Hosszú idõ óta elõször aludtam 8 órát, vagy egy kicsit többet is. Persze rövid megszakításokkal. Szándékosan nem állítottam be csörgõórát, de azért a biztonság kedvéért félóránként ellenõriztem az órát, hogy nincs-e még reggel, és hogy nem másznak-e rajtam mérgeskígyók.

A tegnapi tesztben kérdés volt, hogy jól alszom-e. Moderált, vagy közepes IGEN lett a válasz. Pedig nem romlott, sõt, javult a szexuális életem (el sem mertem képzelni, hogy lesz nõ, aki csak rám néz és benedvesedik, és nem kér síkosítót), és már el merek menni szkvassolni, és tényleg nem fogytam, becs szóra.

---

Mosogatom a pocakom a zuhany alatt, próbálok megbarátkozni vele, és beleszeretni. Ismerõsöm meséli, hogy mikor 70 kilós volt, elkezdett fogyókúrázni, a fogyókúra lett az élete értelme? és felfogyókúrázta magát 135 kilóra. Gondolom azért, hogy soha ne fogyjon el az élete értelme. Mikor kövéren elfogadta magát, sõt, megszerette magát, akkor abbahagyta a fogyókúrát, hisz jó lesz õ akkora súllyal is, na akkor lefogyott.

Ennek értelmében simogatom a pocakom. Valamiért oda növesztettem. Páncél? hogy a hitványabb nõk messze elkerüljenek. Csak olyan kell, aki a belsõre ad, akit nem zavar a külsõ. Mintha a görbe lábaim és a ferde fejem - nem beszélve az anyajegyeimrõl - nem lenne elég taszító erõ.

De kit ne zavarna a külsõ, a pocak, és a toka, ha engem zavar? Most akkor a feladat szerelmesnek lenni magamba, imádni magam, mert ezek szerint nem szeretem magam eléggé. Pedig az én drága anyósom megmondta, hogy én én-központú vagyok, nárcisztikus, és hogy magamon kívül nem szeretek mást... De, a pizzát.

Ami a kompenzálás mögött van

Ma reggel megértettem, hogy mûködik a kompenzáció. Nem a szeretet helyett eszek, hanem azért, mert a szeretetemet nincs kire pocsékolni, kire kiárasztani. Szeretnék adni, hasznos lenni, törõdni valakivel. Mivel nincs kinek, ezért magamnak adok. Magamról, a saját testemrõl gondoskodom, etetem, hogy az alap szükségletek meglegyenek. És nem azért, mert az evés kielégülést, vagy gyönyört okozna, hanem az adás, a gondoskodás kedvéért veszek vagy csinálok a testemnek finomabbnál finomabb ételeket. Vagy, aki nem tud fõzni, adja a csokit magának. Lehet, hogy ezért nem hiányzik nekem a csololádé meg az édesség, mert annál finomabbat tudok fõzni magamnak...

Kilók

Na, mivel van tele karácsony és újév után a boltok akciós újságja? Fogyókúrás ételpor, súlyzó, expander, és konyhai ételmérleg... Rá se merek állni a mérlegre.

Nem, nincs semmi fogadalom.

Üres hasba elõbb kevés kalóriát!

Egy üzleti mérõszámokról szóló (rövid) cikk kapcsán megértettem, miért kezdi a magyar levessel, a finn friss zöld salátával az étkezést. http://www.gettingtoexcellent.com/2010/01/lead-and-lag-indicators.html

Rövid és érthetõ írás, példalént a karácsonyi túlsúlytól való megszabadulást említi a megelõzõ és követõ mérõszámok bemutatásához. (A testsúly alakulása követõ - lag - mérés, a lefutott kilométerek megelõzõ - lead - mérõszám.)

Jól megtömjük a hasunkat alacsony kalóriás étellel (levessel, vagy salátával), aztán jöhet a sült.

Sokat fogytam

Mióta lefogytam nem készült egészalakos kép, most a kollegám lefotózott a kávés bögrével a kezemben. Persze fürdõnadrágos kép kellene, vagy sziluett a falon, majd egyszer talán az is lesz, oldalról meg szembõl... Most ebben gyönyörködhetem.

A hosszú folyosó egyik végén besütött a nap az ablakon, a másik oldalon az üvegajtó verte vissza a fényt, így lett a kétoldalas természetes megvilágítás, és a csillogás a homlokon.

A nadrág alját már rég fel akarom varrni, még mindig nálam a párom varrógépe, talán ma este erõt veszek magamon, de úgy látom így lazább, lezserebb, mint valami disznópásztor.

A beállás egyébként nem beállított. A görbe lábam kevésbé látszik így görbének. A ferde fejem sem olyan ferde.

Hihetetlen!

...hogy április óta képes vagyok tartani a 97 kilót. Voltam kicsit alatta, még a múlt héten is benéztem 96 alá, de leginkább 97 vagyok. Nem is igen akartam a nyár végéig könnyebb lenni, eredeti terv szerint év végére szerettem volna 92 lenni, de aztán úgy megindult a fogyás, mintha valami bajom lenne, vagy mintha szuper módszert találtam volna ki, aztán mégis inkább belassultam. Eszek mindent, talán kicsit kevesebbet, mint máskor, de ha a tegnap esti zabálásra visszagondolok, még csoda, hogy ma nem füstölt el a mérleg alattam.

Most olvastam valahol, hogy a hirtelen fogyás epe-panaszokat okozhat. Hurrá, újabb diagnózis, amit ki kell zárni. Á nem, dehogy, nem vagyok hipochonder... Ha a sérvemre gondolok, akkor most ideje lenne újra nekirugaszkodni és alámerülni a kilókban.

Negatív rekord

Tegnap és ma 96 kiló alatt voltam, ez új rekord. Kiváncsi vagyok jön-e a jojó. Mindenesetre tudom tartani szépen az 1400-1500-at. Nem fáj, csak ha nevetek.

Lejjebb a súllyal

Magyarország után 2 kilóval voltam nehezebb, most végre sikerült újraindítani a fogyást, ma rekord alacsony kilókat mértem: 96,3. Azt hiszem ennyire lent még nem voltam január eleje óta. Megpróbálom a napi kalóriát 1500 alatt (inkább 1500 körül) tartani, de a stressz is rásegít. Tegnap találtam 4 levelû lóherét, szóval nagy baj nem lehet, de az agyamat renoválni kell. Na meg szépen elbúcsúzni a zsírhegyektõl.

Az 1500-as diétára kitaláltam egy jó kalória-elosztást: 100+200+300+400+500 = 1500, ha egy nap 5 étkezést szeretnék, akkor ekkora mennyiségeket eszek. Ez még kibírható, és fogyok. Így osztom be:

300 kcal reggelire: egy adag zabkása gyümölccsel vagy málnalekvárral és mandula reszelékkel, vagy 2 kis szelet vajas-sajtos kenyér zöldséggel, vagy két fõtt tojás + 1 szelet kenyér
100 kcal tízóraira: 1 banán, 2 alma vagy mandarin, vagy 2,5 dl rostos gyümölcslé (sokszor elmarad)
500 kcal ebédre: ez elég kevés a szokásos adaghoz képest, ha odafigyelve megrakom a tányért az gyorsan 750-800 is tud lenni, de ha a tányér felére zöld salátát szedek, máris kevesebb jut a szósznak és köretnek, és ha magam fõzök, pontosabban meg tudom mérni
200 kcal délután: valamit mindig kell ennem, ha haza érek, pl túró sovány tejföllel, vagy egy marék csipsz tejföllel
400 kcal vacsorára: ez eléggé megengedõ mennyiség, nem halok éhen lefekvésig (sokszor felcserélõdik az uzsonával, akkor vacsorára eszem kevesebbet).

Ha a kollegákkal 11-kor lemegyek ebédelni, a tízórai rendre elmarad, de az üzemi konyhán kicsit többet eszek, mint ha otthonról hoznék. Ha az ebéd nagyon megugrik, akkor a vacsora mennyisége csökken, tegnap pl csak egy fogyókúrás levest ittam, az 200 kcal, és tartalmaz minden szükséges ásványi anyagot és vitamint. Mert arra azért megpróbálok odafigyelni, hogy ne legyen koplalás és felhalmozás.

Fogyás

A szabadság alatt 2 kilót híztam, hát nem lehet kihagyni a burekot, a túrógombócot, anyu süteményeit, meg a pizzát a gyerekekkel. Mióta visszatértünk, visszafogtam magam, 1500 kalória körül ettem, és 1 hét után majdnem ott vagyok, mint amikor elindultunk. Most 97,4 kiló (voltam már 96,7 is). Próbálom tartani a diétát, de ma is pl süteményes ünnepség volt...

Itt a nyár, süt a nap, jó lenne kijárni futni, kirándulni, vagy eljárni focizni (kivel?), vagy más aktívabb mozgást csinálni, a heti egyszeri squash kevés. Esetleg úszhatnék is, de a finn uszodák rövidek, nyáron bezárnak(!), amikor meg nyitva vannak, tömve vannak, lehetetlen itt pl pillangózni.

Szóval aktív fogyókúra van itt, és azt nézem, mit is egyek, hogy alacsony kalóriás legyen, változatos, meg vitaminos, hogy minél kevésbé kívánjam utána a csipszet meg a kólát. A fõzelékek hiányoznak, meg az indiai, meg a jó kínai (meg a hamburger). Mindenesetre próbálom elkerülni azokat az egyforma ízû szójás anti-ketózisos fogyókúra porokat. Meg a cukrot.

A következõ cél a 92 kiló lenne, a következõ meg valahol 90 alatt, jó lenne a nyár végére elérni, mert ez a pocak kibírhatatlanul nagy ebben a melegben. Jut eszembe az eper, lassan kezd érni, ma már vettem két dobozzal, majd a haloumi+görögsaláta után kiülünk a kertbe epret enni.

Két hét az két kiló plussz

Próbáltam követni a kaloriáimat a szabadság alatt, de hiába izzadás, jövésmenés, a 2500 kalória napi adag (durván számolva ennyit ettem minden nap) az heti +1 kilót jelentett. Most kb 2-3 hét, mire ezt a hátrányt ledoglozom - már el is kezdtem, zöldséglevessel támadom a zsírhegyeket. Vajon leszek-e elég kitartó?

98...

Második hete tartom a 98-at, azon kívül semmi különös. 1800-2000 kcal-t eszek naponta. Ma rétes van ebédre, elõtte paradicsomleves. Egyáltalán nem nehéz tartani ezt a szintet. A pocakom fogyhatna, de majd csak áprilisban állok neki újra.

Ja annyi, hogy SK tegnap megdicsért, hogy milyen sokat fogytam. Már ilyen rég találkoztunk volna? Akikkel naponta találkozok, észre sem veszik, hogy lóg a nadrágom. Majd a nyáron, 92 kilósan bevásárolok, addig marad a jelenlegi ruhatár.

Kettes számú cél - pipa

Elértem a 2. nagy célt, ma reggel 98 kiló alatt voltam (97.9). Az elsõ ugye a 103 volt. Ez most azt jelenti, hogy a kezdeti 109 kilómból 10% huss. Az utóbbi 2-3 hétben 1700-1800 kalória között ettem, és lassan de még így is csökkent a súlyom. A következõ feladat ezt a szintet megtartani 1 hónapig, változatosan étkezni, sokat mozogni, a pocakot tanszformálni valami hasznosabbá. Most tehát kis szünet jön, de a zabálás továbbra sem engedélyezett.