Faktoranalízis (DOE)

Másodszor szeretne a feleségem piskótát sütni, és másodszor marad lapos. Nem emelkedik. Ez 100%-os kudarc, és nagyon el van keseredve miatta. Mondom neki, véletlenek nincsenek, ha másodszor is a jól bevált recept szerint csinálta, mindkét nagyszülő, de még a szakácsköny is így írja (kis eltérések vannak de az szerintem belefér), akkor annak mennie kell. Gondoltam, faktoranalizálhatnánk a nyersanyagot, mert ha a folyamat helyes, akkor csak a nyersanyagokban lehet valami gubanc. Hacsak nem a tüköszféra lények dogloznak ellenünk, de velük az utóbbi időben nem volt elrendezetlen ügyünk, akkor miért bántanának? Ha a faktoranalízis nem hoz eredményt, akkor még mindig fennáll az idegen űrlények támadása, de egyelőre ezt a lehetőséget is félre tettük, mert FMEA szerint kicsi a valószínűsége.

A faktoranalízis kellékei: 6 tojás. Sima hétköznapi finn tyúktojás, semmi extra nem látszik rajta. A rántotta rántotta, a palacsinta palacsinta, szóval működik. 6 evőkanál liszt. Ez gyanús. Ki tudja, milyen adalékok lehetnek benne, lehet, hogy mindjárt születésük után megölik a sütőporból kikelő gombákat. Egyébként a finomliszt finn megfelelője nem a különleges (erikois) liszt, mert az túl aprószemű a magyar BL55-höz képest, hanem a durvábban őrölt (puolikarkea). Ezért mindenhez ezt használjuk, a már említett palacsintához, rántáshoz, prézlinek, és minden más sütemény, mint a kalács, bejgli sikerült belőle. A magyar réteslisztnek itt nincs megfelelelője, vagy nem tududunk rólala. Mindenesetre a liszt lehet gyanús, az első az lesz, hogy holnap más fajtát veszek, más gyártótól, lehetlőleg mindenféle csomósodásgátló néklül. A következő tényező, mondhatni faktor a sütőpor. F Nagy Angéla szerint szódabikarbóna kell, egy késhegyni, a szakértők szerint (2 nagymama meg a párom titkos receptfüzete) szerint fél tasak sütőpor. Na itt a mási gyanús alakanyag, mert a finnek a sütőport dobozban adják, nehéz ebből megállapítani, mennyi is a fél zacskónyi (valaki megnézné, hány gramm egy zacskó sütőpor otthon?). Fél kiskanálnyit használtunk, ami lehet, hogy sok. Az is lehet, hogy a sütőpor döglött, mert mióta együtt vagyunk, nem kellett újat venni, szóval lehet, hogy már elhasználódott ott a kamrában. Pedig a csomagolás szerint még bőven életben vannak benne azok a szemét kis spórák. A következő tényező a cukor, ebből ugyanannyi, mint a lisztből, vagyis 6 kanállal. A 6 az konstans, a kanál bele sem kerül a tésztába, csak a cukor, elég ezzel foglalkozni. Sima átlátszó, kristályos répacukor, mint otthon, ez is működik rendesen, mint otthon, kicsi az esélye, hogy ez ölné meg a tésztát. Anyukám szokott még beletenni pici étolajat, hogy tovább tartson, az anyósom pici vizet, talán ugyanezért, de ezek nagyon sok vizet nem igen kavarnak, egyelőre nem bántjuk őket, maradunk az alapreceptnél. Az utolsó előtti tényező a bevált recept, de mindent úgy csináltunk, ahogy kell, vagy legalábbis próbáltuk úgy. Ha a nyersanyagok változtatására nem javul az output, akkor változtatunk majd a processzen is, addig marad ahogy eddig. Mert ha kicsit elrontanánk valamit, attól még azért emelkedne valamit a tészta. De nem emelkedik, tehát nagyon el kellene rontanunk valamit, ami szinte kizárt. Az utolsó tényező a, mi is? Kiment a fejemből. Talán a sütő hőmérséklete. Egyes vélemények szerint 200 fokon, mások szerint 180 fokon kell sütni, mi az utóbbinál maradtunk, lehet, hogy ezen kell majd változtatni.

Akkor nézzük a kísérlettervet (design of experiment):

alapanyag - mennyiség - változtatás
tojás - 6 db - marad
liszt - 6 ek - másik fajtát veszünk
cukor - 6 ek - marad
sütőpor - kiskanálnyi (régi?) - újat veszünk, késhegynyi
recept - 1 régi - marad
hőmérséklet - 180 - 200-ra változik

Ha ezekkel az új beállításokkal sem emelkedik meg a piskóta, lemondunk róla. Vagy a processzt fogjuk alaposabban szemügyre venni.