Miért ne együnk génmodosított állatot

Egyes ezoterikus nézetek szerint (ezt képes vagyok én is elhinni) az ember legközelebbi testvérei az állatok, távolabbiak (mondhatni unokatestvéreink) a növények, és még távolabbi rokonaink a kövek - hisz az evolúciós családfában mind egy közös õstõl, az õsrobbanástól származunk (ahogy írtam már korábban arról a gigantikus orgazmusról, amikor a világ létrejött, de a Gondolatok gravitációjában is ezt feszegettem).

Egyébként nézetem szerint a vegetáriánusok ugyanazért nem esznek állatot, amiért nem szeretkezünk a testvéreinkkel sem. Mert annak nem lesz jó vége.

Egyik hétvégén rendeltem egy dobostortát a kedvenc tortagyáramtól, Ildikótól. Akkor egy kicsit leragadtam náluk beszélgetni, bár nagyon kellett volna sietni haza, mert jöttek a vendégek mozizni, de annyira érdekes volt, amit a párja mesélt a DNS kutatásokról, hogy nem bírtam elköszönni. El is határoztam, hogy egyszer elhívom hozzám, beszéljen egy kicsit az espooi magyar értelmiségnek a szakmájáról, amolyan helyi TED elõadás formájában. Aztán zabálunk megint, mert a közös étkezés összehozza a társaságot, és kellemes érzéseket ébreszt.

A DNS kutatók szerint a növények DNS spirálja nagyon eltér az emberétõl. A növény klónozással is szaporodik, amikor egy darabja leszakad és leesik a földre, az ott kihajt és tovább él. Az ilyen szakadások az öröklõdésben meglátszanak a DNS spirálon, a növények DNS-e töséseket, ismétlõdéseket, többszörözõdéseket tartalmaz, amitõl a struktúrájuk néha teljesen eltér az emberi DNS-tõl. Az állat DNS-e viszont eléggé hasonló az emberére.

Ha valamilyen módon a növényi DNS-t próbálnánk bevinni az emberi sejtekbe, az eltérõ felépítés és ismétlõdés miatt képtelen lenne beépülni, de ha egy állati DNS-t vinnénk be, annak részei beépülhetnek az emberbe is. Szóval itt a vegáknak lehet, hogy igazuk van. Meg annak is, aki azt mondja: az vagy, amit megeszel.

Mert a kutató szerint van olyan mechanizmus, amivel az elfogyasztott állat (és növény) DNS-e bejuthat a vérkeringésbe. Elég, ha egy darab hús elbújik a belek redõiben, onnan a véráramon keresztül felszívódik, és eljut a sejtekhez. Mint azt felül írtam, a növényi DNS nem épül be, de az állati beépülhet az emberbe, tehát egy génmanipulált disznóhús beláthatatlan következményeket okozna az evolúciónkba.

A fentiek miatt: a génmódosított szója (ha az elsõ generációs, emberi fogyasztásra kikisérletezett szóját fogyasztjuk) biztonságos. A gond akkor adódik, ha más célra, pl fagyálló termesztésre, vagy ipari növényként termesztett növény (pl szója) kerül az emberi élelmiszerbe. Elvileg ezek veszélyes hulladékok, azok után, hogy kinyerték belõle a fagyállót, vagy a cellulózt, meg kellene semmisíteni, vagy úgy tárolni, mint az atomhulladékot. De mivel kapzsi világban élünk, a hulladék-kezelés meg olyan amilyen, ezért elképzelhetõ, hogy a fekete piacra kerül az ipari növény, amit aztán belekevernek a kajába. Mint ahogy az történt a (doppingolt?) versenylovak húsával a közelmúltban.

Tehát a megbízható forrásból származó génmódosított növényektõl nem kell félni, de a feketepiacon vettõl igen. És a fentiek miatt a génmódosított növény még OK, mert nem hat az emberi genomra, de a génmódosított állat fogyasztása, hogy is mondjam, isten elleni bûncselekmény. Olyan, mint a bábel torony dolog. Jön majd isten, és a nyelveinket jól összezavarja.