Egy fõzelék utóélete

Ahogy beléptem a lakásba, megcsapott a vasárnapi odaégetett kelkáposztafõzelék jellegzetes illata. Szaga, na.
Megfõztem, leégettem, ettem belõle, és nem tudtam eldönteni miért keserû, a beépített anyagoktól, avagy a leégetéstõl. Ott is maradt a konyhában, hogy hadd gondolozzak rajta pár napot, mielõtt megenném. Ma viszont szaga volt, és ez eldöntötte a dilemmát.
Míg az edényt súroltam, eszembe jutottak a kommunikációról tanultak. Van közlõ, van fogadó, van a jel, a nyelv, a szándék, stb. Mindennek klappolnia kell, hogy az üzenet a küldõ szándéka szerint átmenjen. És ez az, amire a büdösödõ fõzelékem hasonlított. Ha nincs a fõzelék, ami rothad, vagy nincs az eltelt idõ, vagy nincs az orrom, nincs büdös. Hogy is van ez? Hány nap után lesz a fõzelék büdös?

1. Függ a fõzeléktõl. Milyen anyagok vannak benne, mennyire hajlandó megrothadni.
2. Függ az elkészítés módjától. Ha nem fõzöm sokáig, több baci marad benne.
3. Függ a környezettõl. Ha hideg van, lassabban indul be az erjedés. Ha tisztaság van, nincs baci a levegõben. Ha lefedem, nem jut bele baci olyan könnyen, és a szag sem jut ki olyan könnyen az edénybõl, ergo, késõbb érezni a szagát. Ha ellenszélben állok, nem jön felém az illat.
4. Függ az eltelt idõtõl. Minél régebbi a pempõ, annál nagyobb a szaga.
5. Függ az észlelõ személy orrától. Egy kutya már aznap érezheti azt, amit a volt feleségem másnap érezne, amit az én orrom csak egy hét után kezd érzékelni.
6. Függ az észlelõ tolerancia szintjétõl. Mikor mondja azt a szagra, hogy ez még a káposzta saját illata, és mikor kezd már zavaró lenni. Mikor mondja azt, hogy ki vele.
7. Függ az ízléstõl is. Egy görénynek lehet, hogy éppen vonzó lenne a fõzelékem. Kelthet kellemes emlékeket, szexuális vágyat akár.

Nekem ma, a lakásba belépve lett kellemetlen, ki is vágtam, mielõtt elindult volna, ki a fazékbúl. Stúl.