Csomó

Csomó dolgom lenne, s nem haladok velük. Rosszul osztom be az időm, vagy nem jól priorizálom a tennivalókat? Nem tudom. Szerencsére sokat eljárok otthonról, és a magány sem fojtogat, de ami otthon vár, azzal nem jutok sem előre se hátra.

Mi lenne az? Takarítani kellene. Nagyon. A szélgép néha akkora pihe gomolyagokat hajt ki az ágy alól, hogy már szégyenlem. Bevallom, ha nem lát senki, gázálarcban alszom el. S aztán ott vannak az iratok. Rossz szokásom, hogy mindent felírok egy kis cédulára, vagy egy bolti blokkra, vagy egy kinyomtatott lap szélére, néha nem csak telefonszámot, vagy tennivalót vagy vennivalót, hanem az este látott álmaim, vagy amit a blogba szánok, tegnap pedig a relax alatt látott látomásom. Ezek a papírok keverednek fontos és kevésbé fontos nyomtatványokkal, számlákkal, fénymásolatokkal. Végre ki kellene válogatni őket. Felírni a felírni valókat, elolvasni az elolvasni valókat, megjegyezni a megjegyezni valókat és megváltoztatni a megváltoztatni valókat. Aztán ott állnak a könyvek sorban. Holnap kettőt vissza kell adnom, még nem végeztem velük. Egy hét múlva a könyvtári könyvek határideje jár le, vagy hosszabbítom, vagy azokat is vissza kell adnom olvasatlanul. Az utóbbi időben 6 könyvet vettem, azok is azt várják mikor lesz szabad időm. Mikor lesz szabadidőm?

Jártam egyszer egy time management trainingre. Ott megtanultuk, hogy vezessünk naplót, írjuk fel minden lap tetejére a legfontosabb hosszútávú és rövidtávú célunkat, és arra koncentráljunk, ami ahhoz közelebb visz. Állítsunk prioritásokat, és egyenként oldjuk meg a feladatokat. Amivel megvagyunk, azt határozott, ünnepélyes mozdulattal pipáljuk ki, húzzuk át, gyűrjük össze és dobjuk ki. Ez a mozdulat a jutalom az elvégzett feladatokért. Ráadásul láthatóvá teszi az előrehaladást: megnyugtató, ha látszik, hogy pirosodik a füzet az átfirkált feladatoktól.

Most firkálni szeretnék, kihúzogatni az elvégzett feladatokat, és látni ahogy a listám pirosodik. És látni akarom, ahogy a papírhegy az asztalomon elfogy, és a padló megtelik galacsinokkal. És látni akarom a tüzet, amiben elégnek a galacsinok.