Vajon stoppal mennyi idő alatt érek Kolozsvárra?
Multkor mikor ott jártunk, ránkesteledett, de még vagy 200 km-t kellett menni keletebbre, ott voltak a fellépések. Hogy ne kelljen tovább vezetni, felhívtam széki barátom, hogy alhatunk-e náluk. Babát várt a felesége, és hiába mutatott az órám még csak este tízet, az ő órájuk egyel előrébb jár. Ennek ellenére nagy nagy szeretettel láttak vendégül, jóféle házikolbász, kenyér, pálinka is került, meg az a befőttes üvegben elrakott juhsajt, amit gyerekkoromban széken ettem először, s kanállal kaparunk ki. Földön aludtunk, puha csergén, és hajnalban álltunk is tovább, hogy odaérjünk a vonulásra, meg a fellépésre. Na de az vendégszeretet, amit ott tapasztaltam. Meg az esti város, amit keresztül-kasul bejártunk, mire megtaláltuk a címet. Na most mennék megint, s biztos lenne szállásom is.
Székről jut eszembe, a fél falut úgy hívják mint a családom. Voltam is lakodalomban, ahol a legény is, leány is ugyanazt a családnevet viselte. Mikor mondom hogy hívnak, kérdik melyik családhoz tartozom. Nem hitték, hogy egyikhez sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése