Keresem a türelem, a nyugalom, és a boldogság forrását. Hét végén találtam valamit. Barátom, korábbi mentorom gyermeket vár. 3 héttel a szülés előtt nyugodt, türelmes, semmi aggodalom vagy stressz nem látszik rajta. Pedig aktív életet él, most is vendégeket várt, meglepetéssel készült férjét megünnepelni. Próbáltam ellesni tőle, honnan ered a nagy nyugalma. Volt ideje a gyerekszobát berendezni, természetesen natúr fából van minden. A gyerekágyban összehajtogatva a rékli, ruha, sapka, kezeslábas, minden, amire az első napon szüksége lesz. Szekrényben betárazva a sok ruha, pelenka. A falon báránykák: vastag habszivacsból kivágott formákból ragaszttott kézműves díszek. A babakocsi is a helyén. És ami a legjobban meglepett: 3 héttel a kitűzott nap előtt rendben összekészített bőrönd, az indulásra vár. Fel van készülve. Bármikor indulhat, nem kell kapkodnia. Innen jöhet az a nagy nyugalom.
Ja, szeretném én is így élni az életem.
Mennyire kontrasztos ez ahhoz, ami egy másik ismerőssel esett meg: megindult a szülés, s míg elment lezuhanyozni, a kiérkező mentős segítségével, ott a kádban meg is született a baba.
Velem ilyen nem fordulhat elő, tehetségtelen vagyok az anyaságra :)
És a lényeg: minek aggódni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése