Mikor bezár egy blog, úgy érzem, mintha valami tulajdonomat vennék el, vagy mintha levágnák a hajam. Megint egy olvasnivalóval kevesebb, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a szerzõje változik, valamiért arra az elhatározásra jut, hogy többet nem ír. Sokat gondolkodtam azon, hogy a blog terápia, az ember ismeretlenül, de azért az írásai alapján megismerhetõen pakolja fel az irományait, kérésre vagy kéretlen, és mikor a terápiázni való baja elmúlik, életet változtat, megboldogul, ez most abban az értelemben, hogy a szomorúsága elmúlik, és boldog lesz, akkor már nincs szükség az eszközre, elmarad az írás. Mikor csak ritkulnak a bejegyzések, jelzik a változást, mikor egyik napról a másikra abbamarad, sokkoló (vajon mi lett vele), de ha be is jegyzik, hogy ennyi, agyõ, akkor kicsit megnyugszom, mert minden rendben, az illetõ határozatot hozott, és most végrehajt. Csak remélni tudom, hogy minden rendben, hogy a boldogság hozta ezt a döntést (és a kommentek alapján látom semmi baj, csak épp felnõtté válik), és beállok a sorba kívánni a blogtalansághoz sok sok boldogságot.
Ha egy hétig nem írok, kezdhettek aggódni, a bezárást én is bejelenteném.
Holnap erõs energiák jönnek, gondolkodjatok pozitívan!
7 megjegyzés:
Érdekes. Csak azok blogolnak, akiknek valami bajuk van? Ezt úgy értsem, hogy ezen az oldalon csak szomorú emberek vannak? Kiírni mindent magunkból/ról másoknak? Most elgondolkodtam, hogy én vajon miért csinálom.
Nos, ez az, ami az én fejemben van a blogírásról.
Ha valakinek valami hasznos mondanivalója van, ír blogot mindenféle gond nélkül. Tematikus blogot. Vagy a cégek reklám/hírlevél blogot. Vagy a mûvészek "mutatom magam" blogot.
Ott van József Attila. Nem blogot írt, de írt-e volna olyan szép verseket, ha nincs semmi boldogtalansága?
A te blogod mirõl szól?
Hát, nekem is úgy tűnik, hogy aki nem tematikus, hanem személyes blogot ír, annak van valami rendeznivalója magával. :)
Az én blogom nem a boldogtalanságról szól. Én az életet irom, néha benne vagyok, néha egy kicsit a háttérben. Ha észrevetted. Hát nem tudom, mit mondjak. Miért is blogolunk. Én a magam szórakoztatására. Meg fene tudja. Nincs is feltűnősködési mániám.Nálam az irás kényszer. Akkor is, ha boldog vagyok. Ki KELL irjam magam. Mindenkinek vannak kényszerei, nekem ettől rosszabbak ne legyenek.
Kedves Levena. Akkor megyek és rendezem magamat. Jó?
Írni jó. Keresni és megtalálni a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyekkel le lehet festeni az érzéseinket, gondolatainkat. Ez végül is az alkotás örömét adja. Szerintem minden ember keres valamilyen önkifejezési formát. Írásban tehetségesebb, jobb képességű ember a személyes élményeiről is szebben, élvezhetőbben, érdekesebben ír. Van aki nem ilyen szerencsés, de azért mégis szeret írni. Azt hiszem, bármit alkotunk, azzal valamilyen feszültséget oldunk fel magunkban. Talán nem volt szerencsés a szóhasználat, de valahogy így értettem a lerendezni valót. :) A feszültség nem feltétlenül rossz dolog. Az élet természetes része - keletkezik és feloldódik. A pozitív érzések is feszültséget okoznak, és jó ezeket formába önteni, megfogalmazni akár önmagunk, akár mások számára. Ez segít feldolgozni az élményt, akár jó, akár rossz. Lehet ezt olyan magas színvonalom művelni, hogy az már művészet, költészet :) Biztosan találhatunk példát olyan íróra, aki tulajdonképpen magának írt, és olyanra is, aki nem csak saját személyes élményeit, hanem a tágabb világot akarta megmutatni.
Olyan sokféle indíttatás van még a blogírásra, lehetetlen lenne mindet felsorolni. Lehet egyszerűen csak kapcsolattartás is távoli barátokkal, családdal. De sokan, nagyon sokan írnak azért, mert így keresnek megoldást az életük bizonyos kérdéseire (ami nem biztos, hogy boldogtalanság:)).
Hát, ha olyan nagyon boldogak lennénk, biztos találnánk valami hasznosabb/kellemesebb elfoglaltságot, mondjuk én nagyon szívesen ölelnék valakit, de legalább beszélgetnék valakivel... Kompenzálok.
A blogiras miert ne lehetne egy a "hasznosabb/kellemesebb elfoglaltság" -ok kozul? Vannak blogok, amelyek felernek egy napsutotte hegyoldallal ... neha meg bezarva is ...
Megjegyzés küldése