Tegnap este vendégeim voltak, amolyan baráti körben eltöltött lakásavató volt ez. A ház mögött van egy grillezõ kunyhó, tüzet raktunk, és mikor a füst elállt, beültünk melegedni, grillezni, beszélgetni. Sütöttünk makkarát (krinolin vagy debreceni, grillezhetõ virsli), elõpácolt sertéshúst, lazacot, került hozzá magyar mustár, pálinka, vörös és fehérbor. 11 után mentünk fel a lakásba, és fél kettõig maradtunk. Nagyon jól esett, hogy eljöttek, látom elõre, hogy nem leszek egyedül, lesz kivel sörözni menni, vagy kártyázni.
Ahhoz képest, hogy munkából hazafelé még azon gondolkoztam, hogy ha mindenki eljön, akkor mit mondok nekik, hol üljenek le, nem is voltunk nagyon sokan, sok enni és innivaló megmaradt. (Megint feleslegesen paráztam.)
A következõ másfél hetet tanulással szeretném tölteni, Mérõt, Siklakit, Baracskait, Atkinsont olvasok. Na ez az! Ahogy ezt írom, megint elindul bennem a para. Vizsgadrukkom van elõre is. Most is feleslegesen parázok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése