- Tudod mi az a magnó?- Valami egzotikus gyümölcs.
- Az a mangó.
- Ja? Akkor valami fonográf-féle. Olyan szalag van benne, mint amit a számítógépek mentésére használunk.
Hogy kiveszett ez a fogalom! Gyerekeink már nemigen találkoznak vele, unokáink meg a fogalmat sem fogják ismerni. Nekünk ez volt a zene, a diszkó, a szabadság. Ilyen lesz a video, ilyen a fotó-film, ilyen már a mángorló.
- Tudod, mire való?
- Hát... mángorolni.
(S az mi? A mangó levét kinyerni a magnóból.)
A mangóról jut eszembe. Ebéd után mindig kapunk valami desszertet, úgy nevezik utóétel. Néha egy darab sütemény, néha kisméretû vastag palacsinta (lettu) bõven lekvárral leöntve, tejszínhabbal, leggyakrabban csak tejszínhab, amibe mindenféle bogyót kevernek. Tegnap mangólé volt. Egyesek szerint joghurt, szerintem a gyümölcs turmixolt leve. Pont ilyen, mint itt a képen.
(Olvasom a receptet, azt írja 1 dl joghurt is kell hozzá. Vesztettem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése