Finnországban az érettségizõk kapnak egy fehér sapkát. Érettségisapkát. Egy életben egyszer kapnak ilyet, aztán minden évben, május elsején, Vappukor felvehetik újra. Ebben a sapkában mennek piknikezni. El tudjátok képzelni, milyen érzelmi töltete lehet ennek a sapkának: az elsõ nagy akadály átugrása jut róla eszükbe. (Aztán az egyetem, elsõ munkahely, elsõ házasság, elsõ gyerek, elsõ válás, második házasság, és így tovább, szerencséseknek kevesebb, szerencsétlenebbeknek több akadállyal. Vagy fordítva.)
Ismerõsökkel mászkáltunk a boltban, otthon érettségizõ, de félig finn ismerõsüknek kerestek ilyen érettségi sapkát. Mind egyforma, egy ára van, kegyetlenül drága, de csak egyszer kell megvenni. Miután kifizetted ezt a nagy árat, hazaviszed, és elõször kinyitod, egy oldalas levélke akad a kezedbe. Nagyjából ilyen szöveg: Te, aki kezedben tartod ezt a sapkát, túl vagy életed elsõ nagy megpróbáltatásán, sikeresen vetted az akadályokat... blabla, gratulálunk neked, viseld örömmel... blabla. Elolvastam, annyira megható volt, hogy majd elsírtam magam. Ha ez egy hideg, kemény finn kezébe kerül, annak akkor és ott is lesz hatása.
Úgy baracskaisan fogalmazva, ezek a sapkamesterek tudják a titkot: a lányt nem csak elõtte, utána is kell simogatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése