Tegnap 3x is megfordult a fejemben, hogy na ezt megírom a blogban. Talán el is kezdtem fogalmazni, hogy mit és hogy is fogok írni, mert nekem aha élményem volt, legyen nektek is, vagy legalább követni tudjátok, hogy is történt a megvilágosodás. Akkor azt mondtam magamnak, nem vagy te hülye, hogy most fejben blogot írj, otthonra úgyis elfelejted, a diktafon nincs itt, hogy rögzítsd, az emberek meg akik látnak, mind bolondnak gondolnának. Majd este, ha még mindig olyan fontos az a dolog, megírod. Aztán hazamentem, és azt a három nagyon fontos mondanivalót szépen elfelejtettem. Egy valahogy visszajött, kerékpárokról olvastam az elõbb, kerékpárokkal kapcsolatos volt az is, amit mondani szerettem volna, vagy AKARTAM, de hogy mit, és hogyan, már nem tudom, csak néztem azt a rengeteg kerékpárt HKI belvárosában, meg a mókus szigeten, meg mindenhol. Hogy ez nekem eddig nem tûnt fel, de magyarországi vendégem megjegyezte. Ha ott élünk valahol, már fel sem tûnik, mi az, ami idegen szemmel igazán érdekes. Hogy ki volt Sibelius, hogy miért is orgonasípok, kit érdekel, akinek semmi köze finnországhoz. Sem a kék ég, a kopasz törzsû pine (mänty) aminek még mindig nem tudom, mi a magyar neve, valami fenyõ, talán vörös, sem az, hogy hogy változott meg a környék, hogy milyen volt elõtte, igazán nem érdekes. Most ilyen, és most nem mond sokat: itt lehet ruhát meg kenyeret venni, itt lehet átszállni a vonatra, kész. De hogy sárga a tábla közepe, hogy jé, kerékpártároló, meg hogy gurulós sí, jé, bottal sétál a mámika, mi az a kocsi, amit tol? mint egy bevásárlókocsi, kerkékpárkormánnyal, elöl kosár és kispad, leülhet rá, ha elfárad. Na ezek azok, amiket Finnországban mutogatni kell. És hogy mutogatom azt, hogy itt kevés a strand, nincs is csak egy nyitott uszoda, lehet menni a 19 fokos tengerbe, vagy a tavakra, ha esik? semmi, mert a fedett uszodák a nyáron bezárnak. Ezt hogy magyarázom el?
Kell-e egyáltalán magyaráznom valamit, elmondani, hogy én hogy éltem meg, és hogy világosodtam meg, és hogy tettem helyére a dolgokat? Ahelyett, hogy harmadszor is elmondanám, az Alepa az olcsó bolt, a Kotipizza szerintem a legjobb pizza, inkább csendben maradok, menj, fedezd fel magának a világot! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz!
4 megjegyzés:
kerdezhetek! ujjjeee! Milyen finnorszag? Mi mas? Meselj rola.
És ez mindennel így van... Elmondhatom, hogy én hogy éltem meg, és hogyan tettem helyére a dolgokat, de semmit nem ér, amig nem kerekedsz fel, és magad meg nem éled. Akkor érteni fogjuk egymást egy fél szóból is. Vagy azt gondoljuk. :) Mert az a fél szó mindenkit a maga élményére fog emlékeztetni.
De talán, mégis, ha elmondom, valakiben az gyújt világosságot. Kaptam egy jelet - s aztán talán én leszek a jel, az én szavaim jelentik másnak az aha élményt. Amikor leesik a tantusz, s egyszerre látom, amit eddig nem, pedig orrom előtt volt, sőt benne voltam (ja, épp azért:))
Igen, egy kicsit más. Mások a házak. Mások az emberek. Masok a megszokott markak. Masok a szokasok.
pieni poika.., de ez majdnem mindenkivel igy van. csak sokszor sokfelekeppen beleesunk a godorbe, hogy ugy akarjuk megmutatni, ahogy mi lattuk.
Megjegyzés küldése