Parasztvacsora

Ma valami finomat vacsoráztam. Paraszt saláta lett a neve, bár volt valami találóbb is, csak nem írtam fel a listámra, elfelejtettem.

Egy fél frissen sült bagettet (fagyasztva kapható, 200 fokon 10+2 perc alatt piros ropogósra sül) vékonyan felkarikáztam, tányérra tettem. Összevágtam egy harmad sárga paprikát, a kenyerekre halmoztam. Egy paradicsomot gerezdekre vágtam, az is ment a tányérba. Aztán, fontos a sorrend, nehogy valami kimaradjon, egy keménytojást négyfelé vágtam, ez adta a pikáns felhangot, szintén a halom tetejére dobtam. Jött még egy kis apróra vágott kolozsvári szalonna, pár karika paprikás kolbász, és a tetejére vékonyra szelt hagyma. Nem karikák, hanem a félbevágott hagymából vékonyan vágott fél-karikák. Kicsit megsóztam. A ropogós kenyerekre pici vajat tettem. Mikor mindez kész volt, hiányzott még valami, egy ujjnyi vastag sajt darabot apró kockákra vágtam, és azt is a többihez adtam. Na ez elég vegyes tál lett, benne nagyjából egy szeletnyi ropogós kenyér, meg egy csomó finomság, úgy nézett ki, mint kiskoromban a katonák, bár akkor kiflikarikákra tettünk mindenféle finomat egymásra, késõbb megtudtam, hogy sörkorcsolya a neve. Most csak azért nem lettek katonák, mert azok a kis kardok, vagy lándzsák már kimentek a divatból, amikkel az összetevõket egymáshoz szúrtuk.

Jót vacsoráztam, próbáljátok ki ti is. Nektek lazaccal, áfonyával, rozskenyérrel kellene ugyanezt csinálni.

Fotó nincs.