1) Kivettem egy számi (lapp) nyelven reppelő nyelvtanár rap lemezét (Amoc: Kaccam), vannak rajta meglepően jó számok. Nagyon hasonlít a finn nyelvhez, és egy-két számban számi dünnyögés-zene (itt vagy itt - ez utóbbi nagyon hasonlít a kedvenc Tulli Lumhoz, meg talán Sziámihoz?) is hallik. Alant video, de ez is tetszik.
2) A másik, ami nekem is tetszett, a manysi nyelv hasonlósága a magyarhoz:
| Manysi | Magyar |
| Hurem né vituel huligel husz hul pugi. | Három nő a vízből hálóval húsz halat fog. |
| Huremszáthusz hulachszäm ampem viten äli. | Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él. |
| Pegte lau lasinen manl tou szilna. | Fekete ló lassan megy a tó szélén. |
3) Ez a szöveg (innen):
"... a természet szinte összes jelenségének szelleme van, azt is tudjuk, hogy a halottaknak is van szellemük, magától értetődik, hogy az obi-ugoroknak saját lelkükről is határozott elképzeléseik vannak. A férfiak öt, a nők négy lélekkel rendelkeznek, ezek feladata eltérő, és csakúgy, mint az istenségeké, elég kusza, legalábbis a külső szemlélő számára. A legfontosabb az úgynevezett árnyéklélek, ez tovább él az ember halála után is bogár formájában (ezért az obi-ugorok nem ölnek meg semmilyen bogarat). Az álomlélek madár alakú, alvás közben van az emberrel, egyébként az erdőben jár. Ellenben a kislélek vagy leheletlélek alvás közben hagyja el a testet, ő látja azokat a dolgokat, amiket mi álomként élünk meg. Ez a lélek reinkarnálódik, akár 4-5 emberben is újjászülethet."
Na igen, kellett a telefonos segítség, nekem is szorgos kisdobosok küldték az infót. Kössz. Kaláka, vagy komatál működik.
2 megjegyzés:
Először: köszi a segítséget még 1x!
Másodszor: most, hogy beleástam magam a témába, olyan érdekességekre bukkantam, amik megerősítették eddigi elképzeléseimet. Pl., hogy a vallások alapvetően ugyanarra a néhány motívumra épülnek, nagyfokú hasonlóságot mutatnak, vagy az emberiség rohamos fejlődése a pusztulásához fog vezetni. Olyan dolgokat találunk ki, amik megnehezítik a dolgunkat, bonyolítják ahelyett, hogy a természet harmonikus egyszerűségével élnénk tovább. Ugyanúgy rabszolgák vagy hűbéresek vagyunk, mint az oroszok által leigázott manysi nép, mi is azoknak dolgozunk, akiknek a kezében a hatalom, azoknak fizetjük az adót (nem prémben és nem csak kettős adózás formájában), akik leigáztak minket, dolgozó embereket...
Amikor olvasom a könyveket arra gondolok, hogy milyen jó lenne az erdőben vadászni, a folyón halászni és csak élni nyugodt életünket...
Párom azt mondja elmenne kertésznek, mert azzal mégiscsak az emberiség jövõjéért tesz (fát ültet). Én meg épp most gondolkozom rajta, hogy lángost sütök és megetetem az embereket. Ki kinek dolgozik? És aki magának dolgozik, az kinek dolgozik?
Ebbõl nekem is komolyan kezd elegem lenni. H Mintzbert beszélt az egyik idézett videon arról, hogy az intézményeknek és vállalatoknak közösséget kellene építeni, tartós munkahelyeket, hosszútávú értéket teremteni, ehelyett shareholder value meg részvényárfolyam meg a saját pénztárca gyors megtöltése a cél. Mi lenne, ha a hó végén megmaradt pénzt mindenkinek le kellene adnia egy közös kalapba? Akkor talán megtanulnának olyan munkahelyeket teretmeni, ahol akár 55-65 évesen is dolgozhatnánk, meg olyan termékeket elõállítani, amire hosszútávon lehet építeni. Nem gyorsan meggazdagodni. Bár, hosszútávon mind halottak vagyunk (ezt nem tudom ki mondta, talán ezt is õ).
Ja, és megtiltanám a cégek közti versengést is.
Megjegyzés küldése