Ész

Azt mondják, a finnek okosabbak nálunk. Hogy az iskolarendszerük jobban felkészíti õket az életre. Hogy a 15 évesek PISA-felmérésén jobban szerepelnek nálunk. Hogy több a finn diákok között a zseni (7%) mint a magyarok között (3%). Ezen csodálkozom.

Elnézem, amint az egyik tolja a 4 kerekû kocsit, rajta gipszkarton lapok, fém keretek. Szépen kitámasztva, nehogy felboruljon. Ergonómikusan megrakva a kocsi. Lazán sétál, fél kézzel tolja az amúgy nehéz rakományt. Mögötte kullog a másik. Kezében fém szerszámosláda, láthatóan nehéz. Munkásember. Begörnyed, félre is dõl a nehéz súly alatt. Így mennek végig az épületen, hosszú folyosón. Úgy néz ki együtt vannak. Egy pótfalat jönnek beszerelni az öltözõ sarokba. De annyi eszük nincs, hogy azt a nehéz ládát feltegyék a kocsira. Józan paraszti ész. Margit! Te, fél telek?

Magyarázok valamit finnül. Nem érti. Hát hogy is érthetné, mikor véletlen nem partitívba, hanem akkuszatívba tettem a tárgyat. Ez egy partitív tárgyat vonzó ige. Basszus, a szó végére nem -ta, hanem -en végzõdést raktam. Ettõl még a mondatom szerkezete, mind az a 7 szó, amit kimondtam, jól volt beragozva, de a finn barátom látom, erõsen vakarja a fejét nem tudja megérteni mit akarok mondani. Margit! Te, fél telek! Egyszerûen nincs meg benne az a képesség, hogy elképzelje, mit akarok mondani, vagy hogy mit is ragozhattam félre a béna finn tudásommal.

Nekem aztán mutogathatnak mindenféle statisztikát a jó eredményrõl. A szememnek hiszek.

Boltban. Anyuka tolja a kosarat. A gyerek a földön fekszik. Cukorkát akar. Nem kap. A gyerek hiszitzik, rugdalózik, rángatózik, kiabál a földön fekve. Magát járatja le mondanám, ha negyobb lenne. A szülõ türelmesen vár. Belül látom szakadoznak a kötélidegei, de csak a szeme kezd dagadni, nem mozdul. Mint a mittudomén milyen halak Mérõ játékos könyvében. Aki hamarabb feladja, veszít.

Aztán hallom, hogy mi ezt a finn iskolarendszert akarnánk bevezetni a porosz helyett. Ha tudnátok, õk meg a magyar oktatási módszert szeretnék bevezetni, legalább a matematikaoktatásban. Mert a diákok nem figyelnek, nem tanulnak, nem tudnak számolni. És aki nem tanul meg absztrakt fogalmakkal dolgozni, elvonatkoztatni, gondolkozni is nehezebben fog. És odáig sem jut el, hogy azt a k. szerszámosládát rátegye a talicskára...

És ahogy elnézem, egyre kevesebb favágóra és traktorvezetõre lesz szükség.