Megvagytok még?

Volt államcsőd? Megvan még az ország? Hallom a rádiót, a Kossuth még ad, ezek szerint ott a válság közepén még legalább a rádió üzemel. Az államcsődről szóló híreket természetesen elhallgatják. Gondolom, ha világ vége lenne, azt sem mondanák be, csak folytatnák tovább az adást mintha mise történt volna.

Nekem csak a laptopom. A repülőn írt sorok elvesztek, mire beértem a munkába 1-4-1-1 sípolással lefagyott. Holnap alaplap csere, mondja a support, de minek ágyúval verébre, ha a RAM csere megoldja? Néha jól jön az IQ többlet, pillanatok alatt kigoogliztam a megoldást. Googlizni mindenki tud, de a support nem találta meg a helyes megoldást, mert nem tudta a tökéletes keresőszót (1-4-1-1 beep).

Ja, meg a hasam. Talán a tonhalpástétom. J-vel viccelünk a beszállásnál, gép kinn a prérin, busz kiönti az embereket, állunk a lépcső előtt, hogy feljussunk a gépre. Rágyújtana, megkérdi a sárgaingest, hogy szabad-e, mert mire a 168 utas mind felmegy, addigra elszívja. Erre beszól egy csaj, hogy nem szabad, valakit letiltottak miatta. Felmegyünk, kérdem a styuvikat, ma este finomat főztek-e, erre besokall a beszólós hölgy, nem veszi a poénokat, azt mondja, "ja, finom sajtos zsemlét". Neked, édes. A tapasztalt utas tudja, melyik menüvel kapja a legnagyobb adagot.

Befészkelődünk, udvariasan magam elé engedem a hölgyet, kiderül, mellém sorsolták. Nem vállalja a rizikót, nem ül le, más helyet keres. Közben J mellett is ürül egy hely, átülök mellé, de nincs ablak. Mennénk oda, ahova az én jegyem szól, hát a beszólós csaj mégis letette magát. Szóval ablak nélkül, de ismerős mellett, versenyben ettük a speciálisat. A tonhal salátám alatt víz áll, mintha megfagyott és kiengedett volna, gondolom ez nem kóser, ebből lesz még vécére szaladás. Lett is egy nappal később.

Hogy most a tonhal akart kijönni, vagy bekaptam a vírust, vagy csak az idegbaj, mert az odafele úton írt két oldalam elveszett, és holnap leadási határidő, nem tudom, mindenesetre most aktív szén, főttkrumpli, szigorúan szalonna és hagyma nélkül, este talán egy kis unicum a kúra. Nézem a helyi Alkoban, hogy kapni-e magyar pálinkát, nem kapni, csak vodkát.

Hát a reggel, az csodálatos, itthon ébredek, a párom hozzám bújik, a gyerek rugdossa a hasam, zuhog a hó, megyek a gyárba, ott meg nem indul a laptop, adja a hibakódot.

Én is adom a hibakódot, fáj a fejem, kapkodok, írni kellene már valamit. Fallback a két héttel ezelőtti verzióra, mert persze mindenem a megromlott laptopon volt...

Kiíratom magam, és ráfogom az államcsődre.