Szaladgáltam

Az utóbbi napokban rengeteget szaladgáltam. Hol kisebb méretü ruhák után, mert a kelás csomagban csak egy pár elefánt méretű ruha volt, nekünk meg nem vizilovunk van, hanem egy édes barikánk, aki kisoroszlán. Mikor ruha beszerezve volt, szaladgáltam ágyért, gyerekágyért, és ma este már mind a saját ágyainkban alszunk. Közben folytatódott a szerelem ((c) VL), féláron megvettem az utolsó darab szürke állólámpát, a kiállított darabot, kifogástalan állapotban, aztán kocsiba pakolásnál eltörtem a szárát, kipakolásnál meg eltörtem az üvegburáját.

Az új ágyunk magassága 62 cm! Természetesen emlékező matrac a teteje. Mikor felkeltem róla, azt hittem elromlott, mert egy ideig ott maradt az alfelem nyoma. Úgy demonstrálták a matracot, hogy ráejtettek egy vasgolyót, és nem pattant vissza. Kicsit sem. (Szegény gyerek, hogy fog ezen ugrálni?)

A gyerekágyba még nem kaptunk matracot, az internetes raktárkészlet szerint pénteken érkezik belőle 54 darab, addig marad a kelás doboz: kiságy a kiságyban.