2009. május 29., péntek

Managerbetegség

Azt hiszem a managerek rászoktak az egyoldalas powerpointokra. Itt mindenki olyat mutogat: 4 részre osztott szlájd, elért eredmények, következõ feladatok, problémák és eldöntentõ kérdések. Az már nem baj, hogy egy ilyen dián 8-as vagy 10-es betûmérettel szerepel 2-3 gépelt oldalnyi felsorolás, az nem zavar senkit, hogy kivetítve vagy monitoron olvashatatlan a jelentés. A lényeg az, hogy fejenként egy oldal legyen, mert 1 oldal az 3 perc (tanítják!), lehet számolni, meddig tart a 6 kollega beszámolója. Aztán csodálkoznak, hogy a lefoglalt 30 perc helyett másfél órát ott ülünk, és a következõ csoportnak úgy kell kirúgni bennünket, hogy az utolsó elõadókra már csak 1-1 perc jut. Nyomás alatt megy a munka gyorsabban is, nõ a hatékonyság (és lám, tegnap este 3 óra alatt többre jutottam, mint a múlt hónapban, és lám, a szakdolgozat is határidõ után haladt hatékonyabban).

Ma elkezdem mutatni a managernek a 4 oldalas powerpointot. Széthúztam, hogy külön beszélhessek az eredményekrõl, az elmaradásokról, a további javaslataimról, és személyes véleményemrõl. Látom, hogy az elsõ oldal felénél ásítozik: 6 bulletpont volt fent, mindegyik bulletpont két mondatos, az elsõ mondat az elért eredmény, a második, hogy miért nagy eredmény ez. Na ebbõl hármat úgy ahogy felfogott, aztán ezek új ötleteket generáltak a fejében, amit elkezdett lejegyezni, visszaventillálni, jól megrágtuk az ötleteit, amit épp most adtam neki, formába öntöttük, hogy a managementnek egybõl tovább tudja adni, összehozott a legmagasabb minõségi vezetõvel, hogy elõterjesszük az ötleteket, és aztán az elsõ dia felénél lejárt a másfél óra, s azt mondta, hogy máskor ne csináljak ilyen hosszu prezentációt, mert a mangerek elalszanak rajta. Azt hiszem, ez a baj a managerekkel, annyi más bajuk van (kétszer hívták, hogy hol is fognak ebédelni), hogy nem tudnak odafigyelni a hétköznapi munkára, maximum egy oldalas teletömött prezentációt tudnak megemészteni. Ja, azt kérte, hogy ezt a képet külön küldjem át neki, mert tetszik. (Aztán kibökte, hogy még egy hónapig igényt tart a tanácsaimra.)

Emlékszem, az egyik coach alumnin valaki bevetette azt az ötletet, hogy a prezentáció allján az oldalszámokra odaírta hogy hány oldalas az egész, valahogy így, hogy 5/63, vagyis hogy 63 oldalas az egész, s mikor ezt valaki szóvátette, akkor megmutatta, hogy csak viccelt, az egész elõadása csak 6 lapos volt. Ez egy bevethetõ jó ötlet, hogy a managereket visszazavarjuk a saját gondolataikba, hadd álmodozzanak, hadd kapjanak újabb és újabb ötleteket, hadd emésszék, mert az biztos, hogy egy 60 oldalas prezentációt nem fognak végignézni.

Tegnap is, az egyik telefonos megbeszélésen, feltettek egy kérdést valakinek, nem jött válasz a túlvégrõl, mire megkérdik, Béla, itt vagy még? Mire visszakérdez: mirõl is volt szó? Bocs, nem figyeltem. Pedig neki szólt az elõadás.

Na most el, mert az ebéd interrupt megérkezik, korog a gyomor, s kipanaszkodtam magam eleget.

Hétvégére 25 (szo) - 30 (v) - 28 (h) - 25 (k) fokok várhatók, semmi felhõ, nyaralni megyünk egy tópartra. És elfelejteni az egész heti szívást. Ajtó most becsuk.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Haha ez a kep naggggyon jo :D
R.