Kétharmad éve vagyunk házasok. A gyermekünk mindjárt 3 hónapos és 60 centi. Gyarapodunk testben (is :) hehe) meg lélekben.
Jó volt az utóbbi egy év. Ha arra gondolok, hogy a válás óta mit agonizáltam, míg megtaláltam a párom (alig egy éve hogy elõször találkoztunk). Elmúlt a szívritmuszavarom, csökkent a stressz (mostmár csak akkor nem alszom, ha épp hó vége van, és késik a szerzõdés hosszabbítás, vagy ha könyv leadási határidõ van), bizakodom a jövõt illetõen, és boldog vagyok. Ja, és a haláltól sem félek már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése