Fókazsír

Rájöttem a fókazsírra. Mármint arra, miért esznek a finnek minden ebédhez vastagon kent vajaskenyeret. A krumplihoz is, tésztához is, talán még a pizzához is. Mert itt az a divat, hogy az ebédhez jár egy tál friss saláta, amit magad válogatsz össze felszeletelt uborkából, paradicsomból, zöld (jég-) salátából, meg mindenféle hasonlóból, mint káposzta, csalamádé, marinált paprika vagy fokhagyma, stb, gondolom azért, mert kell a vitamin. Hozzá meg vajas kenyér. Eddig nem értettem minek, ha az annyira kalóriadús. Egyébként úgy eszik a salátát meg a kenyeret, mint mi a levest, a főfogás előtt, a főételhez nem is hagynak a salátából. És leves sincs a főfogás elé, ha valaki levest eszik, szokott lenni halleves, vagy gulassi, vagy főzelék állagú borsóleves, akkor nincs másik étel.

Na most rájöttem, miért is eszik a vajaskenyeret. Mikor pedig a vaj az 100% zsír, vagy 80, de a finnek a margarint is legalább 60% zsírtartalommal szeretik.

Szóval, az úgy történt, hogy álmodtam, a párom fűvészkedett, körömvirágot termesztett, ahhoz meg kell a zsír, hogy a száraz bőrömet kenegessem. De hol szedjünk zsírt finnországban, ha a disznót már 60 kilósan levágják,igaz 80, de mindegy, szinte zsírmentes, szóval itt nagyon ritka a jó koleszterines, vastagon zsíros hús. A darálthús a boltban az is színpiros, nem úgy, mint a madaras tescoban, ahol piros-fehér pepita. Szóval a zsír. Hát van itt fóka, meg az eszkimók is azzal világítottak: fókazsír. Na innen jutott eszembe, hogy a hidegben élőknek elengedhetetlen kellék a zsír, egyrészt bekenni a prémeket, cipőket, a kacsa is zsírozza a szárnyát, hogy ne ázzon át, másrészt tömény kalória is. Meg a macska szőre is fényesebb, ha zsírosat eszik, szóval nekem is az kellene, hogy selymesebb legyen a bőröm. Mint a gyerek feneke fürdés után.

Az is hozzátartozik a dologhoz, hogy mióta megjött a hideg, teljesen ki van száradva a bőröm, hámlanak az anyajegyeim, s mikor utána néztem, hogy milyen vitamin hiányozhat, kiderült, hogy az E meg A vitamint kell erősítenem, de hiába dobálom be a multivitamint, meg az almát, meg a zödlségeket, nem segít. Ja nem, mert ezek a vitaminok zsírban oldódnak. A párom meg, aki szereti a mindenféle magokat, mandulát, diót, neki semmi baja, mert ezek olajos magvak.

Vagyis nem elég a vitamin, kell hozzá zsiradék is. Ami meg nincs a húsban, sőt, egyre kevesebb húst eszünk, mert itthon inkább vegázunk, s a munkahelyen ennék húst, ha lenne munkahely, de most nincsen. Vagyis van, de itthon. Mindegy.

A lényeg, hogy így rájöttem, hogy a finnek azért eszik a vajat, meg a zsíros margarinokat a zöldségek mellé, mert abban oldják fel a vitaminokat. Ennek ellenére gyakran depressziósak, azon talán a B vitamin segítene. (Az miben oldódik?) És már azt is megértettem, miért szórnak napraforgómagot, vagy fenyőmagot is sokszor a salátára.

Zseni-e vagyok?