Út az ismeretlenbe

Céges belső blogon találtam egy fazont, aki nagyon érdekesen írt aktuális management kérdésekről. Ha nem ott, a cégen belül, hanem valami management magazinban olvasom a sorait, azt mondanám rá, guru. Így is azt kell mondanom rá, hogy sokat tud, jól látja a világot, és nem ott a helye, ahol az emberek füldugóval próbálják átvészelni a viharos időket. (Valami olyasmi volt a saját gondolatom az írása kapcsán, hogy valakinek az élre kellene állni, felvállalni a nehéz döntéseket, és nem a kipárnázott székhez ragaszkodni a kipárnázott gumiszobában.) A fazont úgy hívják Andreas Forsberg, és ha valaki hozzáfér a belső blogjához még, igazán passzolhatná tovább a frissebb írásait. Mindenesetre a nevét megjegyzem, hátha újra látom majd valahol. Előttem egy kinyomtatott bejegyzés tőle, amiben bekarikáztam az alábbi mondatot:

In all simplicity, leadership is about people, people and peolpe, and in that particular order. (Andreas Forsberg)

Egy másik írásában a körülmények áldozatairól ír, akik nem tudnak, vagy nem mernek változtatni kibírhatatlan helyzetükön. "My manager doesn't allow me to use my full potential." A főnökre, vagy a körülményekre fogják, hogy nem tudnak előre lépni. Rámutat arra, hogy a hiba gyakran nem a főnökben, hanem bennünk, belül van. Nem merünk tükörbe nézni és beismerni: félünk az ismeretlentől. Az ismeretlent szörnyetegnek képzeljük, mint ahogy régen a térképeken is sárkányt rajzoltak a feltérképezetlen helyekre. És gyávák vagyunk szembenézni a sárkánnyal, az ismeretlennel szembeni félelmünkkel. Óh, mennyiszer akadályozott meg az előrelépésben a kényelem és a megszokott dolgokhoz való ragaszkodás!

(Mikor a Postától eljöttem, egy képeslapot kaptam búcsúzóul, amin egy kerékpáros már a hegy tetején járt, az üldözőboly messze lemaradva még csak a völgyben, azzal a szöveggel, hogy "Meredeken csak azoknak ível fel a sorsa, akik bártan szembenéznek a kihívásokkal.")

Félünk az ismeretlentől, de mi lett volna, ha a felfedezők is féltek volna nekivágni a tengernek? Itt a lap szélére felírtam: Kolumbusz ismerte a teljes indukciót! Mert ha ismerem a kiindulási helyem, és egyet lépek, akkor egy olyan új helyre kerülök, ahol még nem jártam, de tudom, hogy bármikor visszaléphetek a korábban már megismert világba. Így lépésről lépésre haladhatok előre az ismeretlenbe. Az eredmény: az út ismert és biztonságos lesz.

Még egy mondat Andreas Forsbergtől:

Leadership is not rocket science - it is harder - it is about people. (Andreas Forsberg)

Ja, mert a rakétát mi terveztük, annak a tervrajzai megvannak, de az ember tervrajzáról, létezésének céljáról, tervezőjének, már ha van olyan, szándékáról mit sem tudunk. Vagy... Nem is olyan ismeretlen az az út?