Finnországban van egy érdekes jelenség: ha valami hivatalos helyen alá kell írni valami hivatalos papírt, legyen az bankkártyaszerződés, vagy bármilyen kérvény, aláírni mindig csak nekünk, ügyfeleknek kell. A bank, vagy a hivatal nem írja alá a papirt, sem a saját példányukat, sem a másolatot, amit kiadnak nekünk, és mivel ezt nekünk sem kell aláírni, így a szerződéses dossziém csupa aláíratlan szerződésekkel van tele.
Annak idején, mikor projekteket auditáltam, nem fogadtam el az aláíratlan szerződéseket, mit veszekedtem ezért minden projektmanagerrel, hogy szerezzen legalább faxon aláírást rájuk. Egy olyan országban, ahol mindent hat példányban, kétszer aláírva, négy tanuval kell intézni, el sem tudtam képzelni, hogy a szerződés mindkét fél aláírása nélkül érvényes lehet. Bár az usában még ennyi sem kell, elég a szóbeli megegyezés, esetleg egy fél oldal írás. Ez egy másik világ, más írott és íratlan szabályokkal. Itt bizalom van.
A finnek meg azt nem értik, más országban miért lehet eladni lakásriasztót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése